Képviselőházi irományok, 1896. IV. kötet • 109-130 sz.
Irományszámok - 1896-113. Törvényjavaslat az Olaszországgal a vagyontalan betegek kölcsönös díjtalan kórházi ellátása iránt Bécsben 1896. évi junius 25-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
14 113. szám. Az e részben történt ismételt felszólalások következtében végre az olasz kir. kormány 1889-ben azt az óhajt nyilvánitotta, hogy a betegápolási költségeknek kölcsönösen nem követelése iránt a volt sardiniai kormánynyal 1861-ben létesült egyezmény a velenczei tartományokra is kiterjesztessék. A javaslat indokai im következők: Azon kötelezettség, mely az osztrák, illetve magyar kórházakban gyógykezeltek ápolási költségeinek megtérítésében a velenczei tartományokbeli községekre hárul, az érdekelt községeknek állandó és szilárd ellenkezésére talál különösen annálfogva, mert az érdekelt községekre nézve Olaszország többi tartományaival szemben rendkivül súlyos kivételt állandósít. E miatt gyakran fordulnak elő esetek, melyekben a velenczei községek, nevezetesen a bellunói és udinei tartománybeliek, a melyek az őket azon időtájban ért csapások következtében pénzügyileg sokat szenvedtek, az osztrák, illetve magyar kórházakban ápolt községbéliek költségeinek megtérítését határozottan megtagadják. S ámbár az olasz közigazgatási hatóságok — a mennyire az ottani törvények ezt megengedik — a községeknek a fizetésre szorítása érdemében minden lehetőt megtesznek, mégis e részbeni közbenjárásuk — a már ismert okok miatt — állandó erős ellentállásra talál. Az ügyek ily helyzetében az olasz kir. kormány a következők figyelembevételét kérte: Az olasz kivándorlás az utóbbi években az eddigitől egészen más irányban terelődött, nagyon csökkent azon számarány, mely az olasz kórházakat igénybe vevő osztrák, illetve magyar állampolgárok és az osztrák, illetve magyar kórházakat felkereső olasz állampolgárok száma között eddig feltűnő különbözeteket tüntetett fel. Az olasz kivándorlás közül kivált az érdemel figyelmet, hogy e tekintetben nem egyszerű csillapodásról, vagy átmenő tünetekről lehet szó, hanem valóban tartós változásról, a mi különben abból is következik, hogy az osztrák-magyar 'monarchiában folyamatba tett vasutépitkezések és egyéb nyilvános közmunkák, a melyek a szomszéd államokból s különösen a velenczei tartományokból a munkások özönét vonták magukhoz, mondhatni már teljes befejezést nyertek. A magyar kormány mindazonáltal akkor még arra az álláspontra helyezkedett, hogy az olasz kormány ajánlatának elfogadása a magyar kincstár kárára lenne, mert legalább Magyarország részéről az a jelenség, hogy a magyarországi kórházakat igénybe vevő velenczei tartományokbeliek száma nagyon csökkent volna, még nem észleltetett; utalt ez alkalommal a magyar kormány arra is, hogy az a körülmény, hogy az olasz községek a magyar kórházakban gyógykezelt honfiak ápolási költségeit viselni nem hajlandók, vagy nem képesek, s igy ezeknek az olasz hatóságok által való behajtása nehézségekbe ütközik, a magyar kir. kincstár károsodására indokul nem szolgálhat akkor, midőn a magyar kir. kormány a velenczei tartományokbeli kórházakban gyógykezelt magyarországi egyének ápolási költségeit az e részben létező megállapodás követelményeinek megfelelőleg mindenkor késedelem nélkül kiegyenlitteti; s igy méltán és jogosan elvárható, hogy a magyar kórházakban gyógykezelt velenczei tartománybeliek ápolási költségeinek megtérítését az e részben esetleg fenforgó, de a magyar kir. kormány bírálata alá nem tartozó nehézségeknek saját hatáskörében való mérlegelésével az olasz kir. kormány saját részéről szintén biztosítsa. A jelenleg létrejött egyezményt megelőző eme tárgyalásokat fővonalaiban ismertetni azért tartottam szükségesnek, mivel a történeti előzmények ismerete nélkül maga a szerződés jelentősége kellőleg meg nem magyarázható. Ali ez általában minden olyan nemzetközi szerződésre, mely nemzetközi jogviszonyoknak, eddigelé rendezetlen állapotoknak rendezését czélozza, de áll ez különösen a jelen megállapodásra, minthogy annak létesülésének története egyúttal annak indokait is szolgáltatja.
