Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-37. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister jelentése, a Hunyadi-levéltárnak a bajor állami levéltártól megszerzése ügyében

37. szám. 81 folyamán kifejezett ama szándékomat, hogy a nemzeti múzeumnak e cseréjéről az országgyűlés elé kimerítő jelentést fogok tenni. Ez előterjesztés tartalmát ó cs. és apostoli kir. Felsége, 1896. évi február hó 2-án legkegyelmesebben tudomásul vette. A Hunyadi-ház okleveleinek visszaszerzése emlékezetes nagyfontosságú mozzanata annak a nemzeti törekvésnek, hogy történelünk eredeti okmányai, dicső múltnak ereklyéi, melyek az idők viszontagságai között a külföldre kerültek, ismét a nemzet feltétlen és örök tulajdonát képezzék. S a Hunyadi-ház e becses okmányainak birtokbavételéhez örökre hozzá fog fűződni a nemzetnek osztatlan hálája Ő Felsége iránt, mert csak az vezette sikerre e régen óhajtott csere kedvező megoldását, hogy Ő Felségének nagylelkű elhatározása és a cserében adott anyag legfontosabb+részének átengedése az érdekelt másik két levéltár igényének önzetlen feladását s kizárólag Magyarország részesítését tette lehetővé. Midőn őszinte örömmel jelenthetem az országgyűlésnek, hogy a bajor állami levéltár 584 darab Hunyadi-oklevele most már tényleg az országos levéltár őrizetében van, kötelességszerűen számot kell adnom arról, hogy a nemzeti múzeum mivel járult hozzá e csere megvalósitásához törzsanyagából s viszont az országos levéltár részéről mely ellenszolgáltatásban részesült. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára a Hunyadi-oklevelekért számszerint 229 darab bajor és német vonatkozású kéziratot és 266 darab ugyanolyan vonatkozású oklevelet adott cserébe. E csere-anyag kor, jelentőség és tartalom szerint a következőképen csoportositható: 1. A kéziratok. Korra nézve a kéziratok közt van: XIII. századból való .'..• . . 1 darab, XIV. » » ............... 6 » XV. » » .15 » XVI. » » ............... 59 » XVII. » » ................ 84 » XVIII. » » 64 » Összesen . . . 229 darab. Jelentőség szempontjából Bajorországra nézve legértékesebbek a XIII— XV. századból való német kéziratok; ezek között kivált a »Der schöne Bauragarten« ez. XIII. századi német mű, a Schwabenspiegel egy XV. századi kézirata, egy hősi mondákat tartalmazó XV. századi német költői mű, több egyházi és városi számadás- és jogkönyv. A középkori kéziratok száma 22 darab. A későbbi korból való kéziratok közt túlnyomó nagy rész az, a mi Nürnbergre, nürnbergi városi viszonyokra, az ottani családok történetére bir vonatkozással. Összesen 110 darab kézirat (a XV—XVIII. századból) vonatkozik Nürnbergre; ezek között három kézirat XVI. századi mesterdalnokok énekeit foglalja magában. E tekintélyes szám mellett Bajorország másik nevezetes városáról, Regensburgról, annak közigazgatásáról, igazságszolgáltatásáról, privilégiumairól, pénzügyéről és egyéb belviszonyairól 47 darab kézirat tartalmaz adatokat. Egyéb bajor és német városokról (Augsburg, Anspach, Burgau, Neuburg, München stb.) 10 kézirat szól. Bajorországról, annak országgyűléseiről, igazságszolgáltatásáról, pénzügyeiről 19 darab kézirat tartalmaz adatokat. Tekintélyes részt foglalnak el az átengedett csereanyagban a bajor családokra KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. LL KÖTET. 11