Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 325 366. §. Ha az esküdtek többsége azt hiszi, hogy bármely jogi kérdésben bővebb felvilágosításra van szüksége, ezt az elnök az ülésterembe visszatért esküdteknek az ülés megnyitása után, a felek jelenlétében, nyomban megadja. A felek bármelyikének kívánságára ez a jogi fejtegetés is jegyzőkönyvbe veendő. Ha az esküdtek többsége a kérdések megváltoztatását vagy kiegészítését, esetleg új kérdés feltevését tartja szükségesnek: ez indítványra nézve a feleket meg kell hallgatni és határozatot kell hozni. A felvilágosítás, illetőleg a határozat után az esküdtek, tanácskozásuk folytatása végett, ismét visszavonulnak termőkbe. 367. §. Az esküdtek tanácskozásának befejezése után főnökük a kérdéseket a feltevés - sorrendjében szavazás alá bocsátja és mindegyik esküdtet, abban a sorrendben, a melyben nevöket kihúzták, szavazatának élő szóval kijelentésére szólítja fel, végül saját szavazatát is kijelenti. Ha az esküdtek egyike kivánja, a szavazás titkos. A szavazás az egész kérdésre csak »igen« vagy »nem« szóval történik; azonban a kérdésnek valamely tüzetesen megjelölt részére igennel, többi részére nemmel is lehet szavazni. A szavazásnál az esküdteken kívül, semmiség terhe alatt, más nem lehet jelen. A főnök a szavazás eredményét, annak megjegyzésével, hogy a határozatot hány szavazattal hozták, mindegyik kérdés mellé irja és aláirja. Feljegyzésében vakarásnak nem szabad előfordulni. Az esetleg szükséges törléseket, széljegyzéseket vagy beszúrásokat aláírásával ellátott jegyzetben kell saját igazításainak elismernie. Ha az esküdtek elhagyták tanácskozó termőket, többé egyikök ^em változtathatja meg szavazatát. Az esküdtek a szavazás lefolyását és az egyes szavazatok arányát kötelesek titokban tartani. 368. §. Az esküdteknek ama határozatához, a mely a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagy al büntető törvényeknek külön rendelkezései értelmében súlyosabb büntetési nemnek vagy tételnek alkalmazását vonja maga után, legalább nyolcz igenlő szavazat szükséges. Minden más esetben egyszerű szótöbbség dönt. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az válik határozattá, a mi a vádlottra nézve kedvezőbb. Azok az esküdtek, a kik a főkérdésre nemmel szavaztak, a további kérdéseknél a szavazástól tartózkodhatnak és szavazatuk a vá llottra nézve kedvezőbb szavazatokhoz számítandó. 369. §. A szavazás befejezésével az esküdtek visszatérnek a tárgyaló terembe és elfoglalják faelyöket. Az esküdtbíróság elnöke az ülést újra megnyitván, felhívására az esküdtek főnöke a vádlott távollétében e bevezető szavak után: »Becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt bizonyítom, hogy az esküdtek határozata a következő« . . . semmiség terhe alatt, az esküdtek jelenlétében felolvassa a kérdéseket a reájok adott válaszokkal együtt.