Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

326 X. szám. Ha az esküdtek határozata bűnösséget vagy olyan okot állapít meg, mely a büntető törvényeknek külön rendelkezései értelmében súlyosabb büntetési nemnek vagy tételnek alkalmazását vonja maga után, e határozatok (368. §.) mindegyikénél a főnök kijelenti, hogy az esküdtszék ezt a határozatot »hétnél több« szavazattal hozta. A szavazatok arányát más módon, illetőleg a vádlottra kedvező határozatoknál egyáltalán nem szabad megjelölnie. A felolvasott határozatot az esküdtbíróság elnöke és jegyzője aláírják, IV. A további eljárás és az ítélethozás. 370. §. Ha a bíróság abban a nézetben van, hogy az esküdtszék határozata alakjára nézve nem szabályszerű, vagy valamely kérdésnek lényegére nézve homályos, hézagos vagy önmagának ellenmondó': a kérdések megváltoztatása vagy kiegészítése mellett, vagy e nélkül is felhívhatja az esküdteket, hogy határozatukat javítsák vagy egészítsék ki, illetőleg adjanak feleletet a megváltoztatott vagy kiegészített kérdésekre. Ezt a helyesbítő eljárást kell elrendelni akkor is, ha egyes esküdtek azt állítják, hogy a kihirdetett határozat nem híven tünteti fel az esküdtszék határozatát. A helyesbítő eljárás mindaddig elrendelhető, míg a bíróság ítéletet nem hozott. A bíróságnak ilyen felhívására az esküdtek tanácskozás végett újra visszavonulnak. Ezt megelőzőleg az elnök az esküdteket, ha határozatuk csak alaki tekintetben esik kifogás alá, arra figyelmezteti, hogy csak a hiányokat javíthatják ki; ha pedig az ügy érdemében tévedtek, felvilágosítja arról, hogy előbbi határozatuktól egészen eltérhetnek. Az új határozatot akként kell a kérdések mellé irni, hogy az előbbi olvasható maradjon. Ha az esküdtek ragaszkodnak ahhoz a határozatukhoz, melyet a bíróság homályosnak, hézagosnak vagy önmagának ellenmondónak jelentett ki, az ügy az esküdtbiróságnak következő ülésszakára utasítandó. A felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van. 371. §. Ha az esküdtszék a vádlottat bűnösnek mondta ki és a bíróságnak valamennyi tagja arról van meggyőződve, hogy az esküdtek az ügy lényegében a vádlott sérelmére tévedtek, a bíróság a további eljárást felfüggeszti és az ügyet, indokolás nélkül hozandó határozattal, a legközelebbi ülésszak esküdtbirósága elé utasítja. Ily határozat csak hivatalból és csak az ítélet kihirdetéséig hozható. A feleknek nincs joguk azt indítványozni. Ellene perorvoslatnak nincs helye. Ha az eljárás több önálló bűncselekmény miatt vagy több vádlott ellen foly, a fennebb megjelölt esetben az új esküdtbíróság elé csak az a bűncselekmény, illetőleg az a vádlott utasítható, melyre nézve, vagy a kinek sérelmére az esküdtszék a bíróság nézete szerint tévedett. Ilyen határozat alapján a következő ülésszakra, sürgős esetekben a folyó ülésszak végére, új esküdtbirósági tárgyalás tűzendő ki. Ennél az eljárt esküdtbiróságnak esküdt-tagjai nem vehetnek részt. Az új esküdtszék határozata alapján a bíróság köteles ítéletet hozni s ennél az új esküdtszék határozatát venni alapul, de a vádlottra nem állapíthat meg súlyosabb büntetést annál, mely a korábbi esküdtszék határozata alapján megállapítható lett volna. 372. §. Ha az esküdtek határozatára nézve a 370. §-ban körülírt határozat hozásának nincs helye, az esküdtbíróság elnöke behívatja, illetőleg elővezetteti a vádlottat és előtte az esküd-