Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.

Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai

274 1211. szám. összegyűjtéséhez, a midőn tehát ezen adatokról még senkinek sem volt hiteles tudomása, tartományi gyűlések, kereskedelmi kamarák, egyletek stb. már is hegyenvölgyön hangoztatták azt a jelszót, hogy Magyarországnak minden körülmények közt az eddiginél nagyobb arányban hozzá kell járulnia a közösügyi költségekhez. A magyar országos bizottság, teljes összhangban a magyar közvéleménynyel, sorra nem állította fel a priori és megdönthetlen elv gyanánt azt, hogy Magyarországnak sohasem lehet a mostaninál nagyobb quotát fizetnie, hanem teljes tárgyilagossággal megvizsgálta az előtte levő adatokat, melyek a monarchia mindkét államának anyagi viszonyaira vonatkoztak, kiszemelte azokat, melyek az összehasonlításnak és igy a quota kiszámításának alapját képezhetik és midőn azt találta, hogy a két állam vagyonossági viszonyainak aránya lényegesen nem változott, a quotára nézve is a status quo fentartását javasolta. Ennek folytán a magyar országos bizottság azt várta és úgy hiszi, joga volt azt várni, hogy már most a t. osztrák bizottság két út közül egyet fog választani, t. í. vagy elfogadja általánosságban a magyar bizottság részéről ajánlott alapot, azután bírálat alá veszi egyenkint az ezen alapon megejtett számítás részleteit, megjelölve azon tételeket, miket kihagyandóknak, vagy olyanokat, melyeket még tekintetbe veendőknek tart, és a magyar bizottság biztosíthatja a t. osztrák bizottságot, hogy ily eljárás mellett ő a maga részéről minden igazságos és méltányos kívánságot figyelembe venni hajlandó lett volna. Vagy pedig elvetvén a magyar bizottság által ajánlott alapot, a t. osztrák bizottság annak helyébe mást, aránylag jobbat hoz javaslatba és a felett megindítja a vitát, mindaddig pedig, mig az általa javasolt alapra nézve a két bizottság közt az egyetértés helyre nem áll, tartózkodik attól, hogy egyoldalúan már előre is concret számot állitson fel, a mi vagy fölösleges, ha az majdan a közösen elfogadott alapból amúgy is önként következnék, vagy elfogadhatatlan, ha nem felel meg a mind két részről elfogadandó alapnak. A t. osztrák bizottság azonban sem az egyiket, sem a másikat nem teszi. A magyar bizottság lényegében fentartandónak véli azon alapot, melyen a quota kiszámítása 1867-ben és azóta folyvást történt, természetesen mutatis mutandis et correclis corrigendis, tekintetbe véve az azóta szükségessé vált változásokat. Az 1867-ben az emiitett alapon megállapított hozzájárulási arányról a tisztelt osztrák bizottság maga mondja, hogy: »az a monarchia két állama pénzügyi helyzetének megtelek, megengedi tehát, hogy lehetséges ezen az alapon a hozzájárulási arányt helyesen megállapítani, hanem mégis mindjárt utána ugyanezen alapot a t. bizottság nemcsak, a mit a magyar bizottság is megengedett, nem véli feltétlenül megbízhatónak, hanem »egyáltalában megbizhatlannak és tarthatatlannak« mondja. Ily körülmények közt és már magának az elvi alapnak osztrák részről történt elvetésével szemben a magyar országos bizottság talán felmentettnek érezhetné magát azon kötelezettség alól, hogy tüzetesen foglalkozzék azokkal az egyes kifogásokkal, melyek osztrák részről az ezen az alapon megejtett számítás egyik-másik részlete ellen tétetnek. Mindazonáltal a magyar országos bizottság ezeknek is, habár rövid megvitatása elöl sem szándékozik kitérni. Azon ellenvetésre, hogy nem volna szabad Magyarország egyenes adóbevételeiből a 187 millió forintnyi földtehermentesitést levonni, maga a t. bizottság adja meg a czáfolatot, bevallva, hogy ehhez hasonló bevétel a lajthántúli állam költségvetésében nem fordul elő, mert nálunk a földtehermentesitési pótlék az országos adókkal egyesittetvén, ennek az a része, mely a földtehermentesitési adósság kamataira, törlesztésére és kezelési költségeire igénybe nem vétetik — mint a tisztelt osztrák bizottság is helyesen jegyzi meg -— az állami adók emelésének természetével