Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.

Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai

244 1211. szám. országok saját érdekük megvédésének~szempontjából a praecipuum fentartása által semmit sem nyernek, ennek megszüntetésével semmit sem vesztenek, a magyar országos bizottság hiszi és reméli, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok t. bizottsága már most bele fog egyezni ezen .kérdésnek végleges megoldásába és hozzá fog járulni a magyar országos bizottság azon indi tv anyához. hogy jövőben a praecipuum megszüntetése mellett Magyarországnak a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási kötelezettsége egy arányszámban találja kifejezését.. Kétségen kivül legfontosabb a birodalmi tanács t. bizottsága javaslatainak harmadik pontja, miszerint a vámjövedelem levonása után még fenmaradó közösügyi költségekhez, a praecipuum fentartása mellett, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok 58, a magyar korona országai 42°/o-kal járuljanak. Mielőtt a magyar országos bizottság az ezen pontban indítványozott hozzájárulási arányhoz hozzászokna, első sorban természetesen azon kérdéssel kell foglalkoznia, vájjon a quota utolsó megállapítása óta történtek-e oly változások, melyek az eddig fennállott hozzájárulási arány megváltoztatását, vagy, határozottabban szólva, a Magyarországot terhelő quota felemelését indokoltnak tüntetik fel ? mert ha az ezen kérdésre adandó válasz nemlegesen szólna, akkor természetesen feleslegessé válik a felemelés mértéke körüli vita. Hogy a magyar országos bizottság az imént felvetett kérdésre alaposan válaszolhasson, mindenekelőtt az elvi állásponttal keli tisztába jönni. A birodalmi tanács igen t. bizottsága ugyanis különösen hangsúlyozza azt, hogy Magyarországnak ugyanannyi befolyása van a közös ügyekre, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak, hogy döntő hatása van a külpolitika irányára és hogy a hadsereg kérdéseiben is ismételten érvényesíteni tudta a maga kívánságait. Ezeknél fogva a t. bizottság jogosnak és méltányosnak tartaná, ha Magyarország »a közös háztartás« költségeihez egyenlő mértékben járulna hozzá, a mit a t. bizottság még azzal is indokol, hogy azon közös intézmények, a melyekre a szükséges anyagi eszközöket elő kell teremteni, mind a két félnek egyaránt javára válnak, egyenlő előnyök pedig egyenlő terheket tételeznek fel. Ha mindennek daczára a t. osztrák bizottság »ez idő szerinU. még nem áll elő az egyenletes hozzájárulás követelésével, ezen tartózkodásában csakis Magyar ország közgazdasági és pénzügyi viszonyaira való tekintetek által vezérelteti magát. Előrebocsátja a magyar országos bizottság, hogy távolról sem vonja kétségbe a birodalmi tanács bizottságának abbeli jogát, hogy Magyarországgal szemben követelnie annyit lehet, a mennyit jónak talál, de viszont netaláni túlzott követelésekkel szemben Magyarországnak is ugyanazon fegyver áll rendelkezésére, a melyre ezen üzenetünk első részében a birodalmi tanácsban képviselt királyságokat és országokat utaltuk, t. i. hogy az arány megállapítása csakis mindkét fél, tehát Magyarországnak is beleegyezésével jöhet létre, jogosulatlan követeléstől pedig Magyarország beleegyezését egyszerűen meg fogná tagadni. De a birodalmi tanács t. bizottsága fentérintett követelését oly módon indokolja és a paritásból oly következtetéseket von le, a melyeket sző nélkül hagyni nem lehet, nehogy hallgatásunk a túloldalról kifejtett nézetek helyeslésének vétessék. Magyarország a törvény szavai szerint szabad, önálló és semmi más államnak vagy népnek alá nem rendelt állam (regnum liberum, independens et nulli alteri regno aut populo obnoxium), a melynek a közös uralkodó többi országai és tartományaival való kapcsolata 1723 óta a pragmatica sanctión alapszik. Ez kimondja az uralkodóház közösségét és Magyarország kötelességévé teszi az uralkodóház összes országai s tartományaira nézve a közös védelmet és fentartást, de ezen közös védelem módja és eszközei felett Magyarország teljes souverainitással rendelkezett. Az 1867 : XII. törvényczikk 5. §-a, mielőtt a közös ügyeknek mi mődoni kezeléséről szól, egye-