Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

88 1110. szám. Ha azonban az eljárás czélja az ügy iratainak vagy egy részöknek közlését meg nem engedi, a kir. ügyész, illetőleg a nyomozást teljesítő rendőri hatóság (85. §.), a vizsgálat folyamán pedig a vizsgálóbíró kötelesek azoknak a terhelt vagy védője által leendő megtekintését megtagadni. Ez esetben is megengedendő azonban a terhelt kihallgatásáról, a szakértők nyilatkozatáról és ama birói cselekményekről felvett jegyzőkönyvek megtekintése, a melyeknél a terhelt jelenléte vagy a védő közbenjárása meg van engedve. A kir. ügyészség és a rendőri hatóság intézkedése ellen az ügyben illetékes elsőfokú biróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz él. A vádirat benyújtásától s ha vizsgálat volt tartva, attól az időponttól kezdve, midőn a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja (129. §.), az ügy iratainak és csatolmányaiknak megtekintése a terhelttől vagy védőjétől meg nem tagadható. A letartóztatást, illetőleg vizsgálati fogságot elrendelő, továbbá minden olyan birói határozatot, mely ellen perorvoslat használható, indokolásával együtt a védő előtt ki kell hirdetni, vagy neki kézbesíteni és az előbbi esetben kívánatára vele másolatban is közölni. VI. FEJEZET. Birák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak kizárása és mellőzése. 64. §. A bűnvádi ügy elintézéséből ki van zárva és abban sem mint biró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem vehet részt: 1. a sértett, illetőleg a ki a bűncselekményt feljelentette (89. §.)• 2. az, a ki a terheltnek vagy a sértettnek férje, vagy a ki az volt, továbbá jegyese; 3. a ki a vádlónak, a terheltnek, a sértettnek vagy képviselőjüknek, illetőleg a védőnek egyenes ágban rokona, vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, nejének fivére, vagy nővérének férje; 4. a ki a terhelttel, a vádlóval, a sértettel vagy képviselőjükkel, illetőleg a védővel örökbefogadó, vagy nevelőszülői viszonyban van, ki valamelyiköknek gyámja, gondnoka, vagy a ki az volt; 5. a ki az ügyben, mint a kir. ügyészség tagja, mint védő, vagy mint a magánvádlónak, illetőleg a sértettnek képviselője, vagy mint rendőri közeg közreműködött; 6. a ki az ügyben, mint tanú, vagy szakértő ki volt hallgatva, a mennyiben vallomása nem egyedül hivatalos úton tudomására jutott tényeknek előadásából áll. 65. §. Az, a ki valamely ügyben nyomozó vagy vizsgálati cselekményt teljesített, a vádhatározat hozásánál és a főtárgyaláson sem mint biró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem járhat el. Az, a ki az ügyet a vádtanács ülésén előadta, a főtárgyaláson biróként nem lehet jelen. A vádhatározat hozásánál közreműködött többi birák ugyanannak az ügynek főtárgyalásán eljáró tanács egybeállításánál lehetőleg mellőzendők. 66. §. A per felsőbb fokú elintézéséből ki van zárva az a biró, a ki az ügy alsóbb fokú elintézésénél mint vizsgálóbíró, mini a vádtanács tagja, vagy mint ítélőbíró közreműködött.