Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

82 1110. szám. 38. §. A kir. ügyészségnek joga van a vádat indokolva megváltoztatni. Az ítélethozás czéljából tartott zárt ülés kezdetéig (321. §.), az esküdtbirósági eljárásban az esküdtekhez intézett kérdések megállapításáig (363. §. első bekezdés), járásbíróság előtti eljárásban a tárgyalás befejezéséig (541. §. ötödik bekezdés), ha pedig büntető parancs kibocsátását indítványozta, ennek kiadásáig (532. §.), a kir. ügyészség a vádat indokolva elejtheti. A vádnak az eljárás későbbi szakában való elejtése a bíróság határozatát semmi irányban sem korlátozza. Ha azonban az elsőfokú bíróság a főtárgyalás vagy a tárgyalás alapján nem hoz ítéletei, illetőleg a kibocsátott büntető parancs kifogás folytán hatályát veszti: a kir. ügyészség visszanyeri jogát a vád elejtésére. Az eljárás megszüntetésének indítványozása a vád elejtésének tekintendő. 39. §. Az állam, a törvényhatóságok és a községek rendőri hatóságai és közegei kötelesek a kir. ügyészségnek hivatalos hatáskörében hozzájuk intézett meghagyásait, illetőleg megkereséseit haladéktalanul és pontosan teljesíteni. Sürgős szükség esetében a kir. ügyészség a fegyveres erő kirendelése végett közvetlen megkeresést tehet. 40. §. A mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illetékes bíróság a főügyész útján terjeszti az illető ház vagy bizottság elé. IV. FEJEZET. A magányádló és a magánfél. 41. §. A sértett, mint főmagánvádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül, vádat emelhet az 1878. évi V t.-cz. 258. és 259., 261., 327., 332., 418. és 421. §-ai, valamint az 1890. évi II. t.-cz. 23. és 24. § ai szerint büntetendő vétségek, továbbá az 1878. évi V. t.-czikk 301. §-áhan meghatározott könnyű testi sértés vétsége, végre az 1879. évi XL. t.-czikk 126. és 127. §-aiban körülirt kihágások esetében. Mindazáltal, ha az említett vétségek és kihágások esetében a főtárgyalást törvényszék vagy esküdtbíróság tartja, ennek határnapjáról a kir. ügyészség értesítendő. Közérdekből a kir. ügyészség a vád képviseletét a fennebb felsorolt vétségek és kihágások tekintetében is az eljárás egész folyama alatt átveheti. Ez esetben a vádat első sorban a kir. ügyészség képviseli és a magánvádlót csak kisegítő hatáskör illeti. Ennek érvényesítése végett a magánvádló az iratokat megtekintheti, mindazokban az esetekben értesítendő és megidézendő, a melyekben ezt a törvény a kir. ügyészségre nézve rendeli, éá minden irányban, különösen a minősítés és a büntetés kiszabása tekintetében is, indítványokat tehet. 42. §. Ha a kir. ügyészség azokban az esetekben, melyekben a vádemelés joga Őt illeti, megtagadta a vád képviseletét, a sértett, a 4. §-ban meghatározott esetek kivételével, a kir. ügyészség