Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 83 elutasító határozatának kézbesítésétől számított nyolcz nap alatt vagy átveheti a vád kép­viseletét, vagy a főügyészhez folyamodhatik. Ha a főügyész nem utasítja a kir. ügyészt vádemelésre, a sértett a főügyész határo­zatának közlésétől számított nyolcz nap alatt veheti át a vád képviseletét. Ha a kir. ügyészség az eljárás alatt ejti el a vádat, ennek képviseletét a sértett átveheti. E végből a bíróság, illetőleg ennek az eljárást vezető tagja azt a sértettet, a ki fel­jelentést (89. §.), illetőleg magánindítványt (90. §.) tett vagy igényét bejelentette (51. §.), szóval vagy Írásban felszólítja, hogy a vád képviseletét vegye át, mert ellenkező esetben a biróság az eljárást meg fogja szüntetni. Ha a sértett a biróság előtt személyesen jelen van, köteles a felhivásra élő szóval azonnal felelni, ellenkező esetben pedig nyilatkozatát a biróság írásbeli felszólításának vételétől számított nyolcz nap alatt írásban benyújtani, vagy jegyző­könyvbe mondani. Ha a kitűzött idő alatt a vád képviseletét a jogosultak egyike sem vette át, a biróság az eljárást megszünteti. Az a sértett, a kit a kir. ügyészségnek a vád képviseletétől történt elállásáról nem értesítettek, a vád képviseletét az elállástól számított harmincz nap alatt átveheti. Ha a vád képviseletét a magánvád emelésére jogosítottak bármelyike átveszi, az eljárás a többiek értesítése, illetőleg nyilatkozatuk bevárása nélkül megindítandó, vagy folytatandó. A sértett, a ki a kir. ügyészség részéről a 41. §. esetén kívül el nem vállalt vagy elejtett vádnak képviseletét átvette: pótmagánvádló. 43. §. A fő- és a pótmagánvádló a vád képviselete körül általában véve a kir. ügyészség jogait gyakorolják. Nem illetik azonban a magánvádlót a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai, különösen a nyomozás teljesítése végeit a hatóságok és közegeik közreműködését köte­lezőleg nem veheti igénybe, az ügy iratainak hozzá való áttételét nem kívánhatja, kihallga­tásokat nem teljesíthet, a vizsgálat mellőzését, és a 282. §. második bekezdése esetének kivé­telével a főtárgyalásra való közvetlen idézést nem indítványozhatja, végre a vádtanács hatá­rozatai ellen, az eljárás megszüntetésének esetét kivéve, perorvoslattal nem élhet. A pótmagánvádló nem kérheti az eljárás újrafelvételét. 44. §. Ha a magánvád emelésének joga egy bűncselekmény alapján több sértettet illet, közölök az lesz a magánvádló, a ki először jelentkezett a bíróságnál; ha pedig többen jelent­keztek egyszerre, az, a ki a beadványban vagy jegyzőkönyvben első helyen van megnevezve. A sértettek azonban ettől közmegegyezéssel bármikor eltérhetnek és megállapíthatják, hogy közölök ki képviselje a vádat. 45. §. Ha 5 magánvád emelésére több sértett van jogosítva, az azok egyikének vádja alapján megindított vagy folytatott eljáráshoz a többiek is csatlakozhatnak. A csatlakozás után is az a sértett marad a magánvádló, a kinek vádja alapján az eljárást megindították, illetőleg folytatták. A sértettek azonban közös megállapodással a vád képviseletére más sértettet jelölhetnek ki. n*

Next

/
Oldalképek
Tartalom