Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

# 1110. szám. 45 rendreutasitást nem csak az érdemel, a ki a főtárgyaláson másnak becsületét sértő kifejezést használ. A 299. §-hoz (m.j. 299. §.) A bizottság a szakasz első bekezdésének első mondatát ekként szövegezte: »Ha az ügyben eljáró ügyvéd [ ] rendzavarást követ el, az elnök öt rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében pedig az itélőbiróság őt kétszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetheti e's a mennyiben a rendzavarás oly mértékű, hogy a tárgyalás véle nem folytatható, helyette más ügyvédet is rendelhet ki.« stb. • A 300. §hoz (m. j. 300. §.) A szakasz szövege helyébe a bizottság a következő rendelkezést vette fel: »Az elnöknek és a törvényszéknek a főtárgyalás folyamán hozott közbeszóló határozatai ellen nincs helye fel folyamodásnak. A 297. §. szerint pénzbímtetést, a 299. §. szerint pénzbírságot megállapító, valamint a 299. és 302. §-ok szerint a főtárgyalás költségében elmarasztaló végzések ellen azonban felfolyamodással lehet élni.i Az elnöknek oly határozatai ellen ugyanis, melyekkel a rendnek s a tárgyalás méltóságának fentartására vonatkozó feladatát teljesiti (295., 296., 297., 298., 301., 307. §§.), vagy a tárgyalás zavartalan folyamának biztositásáról gondoskodik ("296., 302., 303., 309. §§.). vagy uj bizonyiték megszerzését rendeli el (308. §.), — nemkülönben a törvényszéknek oly határozatai ellen, melyekkel a nyilvánosságot kizárja (293. §), vagy a tárgyalás rendjéről gondoskodik (297., 301. §§.), vagy uj bizonyiték felvételét mellőzi (306. §.), vagy a keresztkérdezést megszünteti (308. §.)> — a felfolyamodás aggodalom nélkül kizárható; mert ha e határozatok egyike vagy másika a törvénynek a vád vagy a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét sérti, vagy oly szabálytalanságot foglal magában, melyet a törvény semmiség terhe alatt tilt: ellene a 384. §. 5—9. pontjai értelmében az itélet ellen használt perorvoslatban található orvoslás, a mit külön kimondani nem szükséges. A perben szereplő személyek rendbüutetését pénzbüntetésben, illetőleg pénzbirságban megállapító határozat (297. §. 1. bek. 299. §.1. bek.) esetében, valamint azokban az esetekben, melyekben a főtárgyaiásnak félbeszakítása vagy elnapolása ars ügyvéd költségére van elrendelve (299., 302. §§.), — meg kell a fel folyamodást engedni, mivel az ítéletbe bele sem foglalható ily határozatokkal szemben, az itélet ellen használható perorvoslatban — a 390., illetőleg a 381., 382., 42G. és 430. §-ok értelmében orvoslás nem található. A tanukra és a szakértőkre — makacsságuk miatt — rendbüutetést megállapító végzések ellen a felfolyamodás a 194., 195. és 232. §-okban már biztosítva léyén, arról itt külön intézkedni fölösleges. A 302. §-hoz (m. j. 302. §.) A bizottság a második és harmadik bekezdéseket törölte, az első bekezdést pedig ekként módosította: »A vádlott jelenléte nélkül a főtárgyalást [ ] nem szabad megtartani.« Teljesen méltányolja a bizottság azt a fontosságot, melyet a javaslat 297. és 310. §-ái a vádlott jelenlétének tulajdonítanak; de ebből levonja azt a következményt is, hogy törvényszék előtti főtárgyalás a vádlott jelenléte nélkül ne legyen megtartható, mert kívánja, hogy a törvényszék előtti főtárgyaláson a közvetlenség elve csorbát ne szenvedjen. A makacssági eljárást a bizottság e miatt sem tartja a törvényszék előtti eljárás keretébe foglalhatónak, de ama további okból sem, mert a javaslat 325. §;ának második bekezdésébe foglalt elv alól, mely szerint a törvényszék a vádló indítványához a büntetés kiszabása tekintetében kötve nincs, kivételt engedni nem hajlandó.