Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.
Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában
44 1110 szám. A bizottság e bekezdésből a következő rendelkezést »elmaradása okából azonban, — a 322. §. esetét kivéve, — a főtárgyalás el nem napolható« a miatt hagyta el, mivel a bíróságot a bizonyítékok szabad mérlegelésében nem tartja korlátozhatónak. A 288. § hoz (m. j. 288. §.) A harmadik és negyedik bekezdéseket a bizottság törölte, mert a főtárgyalás határnapjának kitűzése után már rendszerint nem lesz arra idő, hogy a főtárgyalás elnöke vizsgálati cselekményeket akár személyesen, akár megkeresés útján foganatosíthasson s mert a felek részéről utólag bejelentett tanú vagy szakértő idézéséről a harmadik bekezdésül módosítva elfogadott ötödik bekezdés megfelelő rendelkezést foglal magában. Az ennek folytán harmadik bekezdéssé tett ötödik bekezdésből a bizottság a »nézve« szót törölte, s a bekezdés végéhez a következő rendelkezést csatolta: »A tanuk és szakértők idézéséről a feleket a főtárgyalás előtt értesíteni kell.« A következő bekezdésből e szók »és a vádtanács« a negyedik bekezdés elhagyása következtében törlendők. A 293. §-hoz (m. j. 293. §.) A bizottság e szakasz második bekezdését ekként szövegezte: »A főtárgyaláson hozott birói határozatok, kivéve a nyilvánosság kizárásával tártéit tárgyalás során hozott [ ] határozatokat, mindig nyilvánosan hirdetendők ki.« A 294. §-hoz (m. j. 294. §.) E szakasz helyett a bizottság a következőt ajánlja: »A nyilvánosság kizárása esetében is a főtárgyaláson mindenik vádlott és sértett részéről kijelölt két-két bizalmi férfi [ ] lehet jelen.« A bizottság nézete szerint messze megy a javaslat, midőn a nyilvánosság kizárása esetében az igazságügyi ministeriumnak, a kir. bíróságoknak és a kir. ügyészségnek a kezelő személyzethez nem tartozó összes tagjait, az összes ügyvédeket és ügy védjelölteket is feljogosítja arra, hogy hallgatókul jelen lehessenek; mert méltán tart a bizottság attól, hogy a nyilvánosság kizárásával megtartott főtárgyalásokon számosabb lenne a hallgatóság mint a nyilvános főtárgyalásokon, a közerkölcsiség érdeke következéskép megóva nem lenne s az egyesek szemérmének az a kímélete, mely a nyilvánosság kizárása czéljainak egyike, legtöbbnyire illusoriussá válnék. A főtárgyalás korántsem lesz titkossá azzal, ha mindenik vádlottnak és sértettnek kétkét bizalmi férfia van jelen; de ha csak ezek lehetnek hallgatókul jelen, a nyilvánosság kizárása eléri czélját, mert a főtárgyalás nyilvánosságát megfelelően korlátozza. 295. §-hoz (m. j. 295. §.) A harmadik bekezdés e szavait »vagy egyeseknek a jelenlétet különösen megengedheti,« a bizottság törölte, mert a voriatkozó rendelkezés a birói ügyviteli szabályokba való. : 296. §-hoz (m. j. 296. §.) Az utolsó bekezdés elejét a bizottság igy szövegezte: >Az elnök azt, a ki rendeletének [ ] ellenszegül.*/, stb. mert a nem engedelmeskedés határai a hallgatósághoz intézhető utasítások esetében határozatlanok s ezekhez a szigorú rendbüntetést kötni nem tanácsos. ., A 297. §-hos (m.j.297. §.) * Az első bekezdésben, előforduló »becsületsértő« szó helyett a »sértő« szó teendő, mivel