Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

32 1110. szám. . . . . terhelt megszökött vagy megszökni készül. A szökés veszélyét a letartóztatás elrendelésére hivatott közeg jogosan vélelmezheti, ha bizonyíték forog fenn arra nézve, hogy a terhelt előkészületeket tett, vagy, hogy szökésétől állandó lakóhely vagy keresetforrás hiányánál, vagy az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagyságánál fogva alaposan lehet tartani. Ennél tovább menni s megengedni azt, hogy előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság akkor is elrendelhető legyen, ha bizonyíték hiányában csak »nyomatékos jelenség« forog fenn arra nézve, hogy terhelt a szökésre előkészületeket tett, a bizottság meggyőződése szerint szükségtelen és az egyéni szabadságra nézve veszélyes hatalmat adna a birói és rendőri közegeknek. A ^nyomatékos jelenség« vagy »bizonyiték« alakjában jelentkezik, mely esetben a biró annak szabad mérlegelése alapján, megállapíthatja a szökés veszélyének fenforgását. Ha pedig bizonyíték nincsen, akkor a nyomatékos jelenséget alig lehetséges biztos támpontokra fektetni s nagy a veszély, hogy az puszta vélelem és feltevés alapján construáltatni fog, a mi pedig az egyéni szabadságnak szükség és felelősség nélküli korlátozására vezetne. Ugyanezen szempontok még hatványozottabb mértékben forognak fenn a 141. §. 3-ik pontja értelmében »collusió« czimén elrendelhető vizsgálati fogság eseteiben. Ha bizonyítékok nincsenek arra nézve, hogy terhelt bűntársait, a tanúkat vagy a szakértőket hamis vallomásra illetve nyilatkozásra akarja birni, vagy a nyomokat megváltoztatni, akkor puszta feltevés s vélelmek alapján az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság elrendelését megengedni nem lehet. A 4. pontban e szavakat: »nem tartózkodik állandóan az országban«, a bizottság e szavakkal cserélte fel: ?>nem magyar honosa, mert s, letartóztatásnak ezt az esetét csak a külföldiekre találta szoritandónak. A 141. §. 5. pontját a bizottság a következő szövegben ajánlja elfogadásra: »5) ha a terhelt az ellene indított eljárás alatt ujabb büntettet vagy vétségeket követett el; vagy ha bizonyíték forog fenn arra, hogy a terhelt a megkisérlett bűntett vagy vétség végrehajtásával vagy aszal fenyegetőzött, hogy ujabb büntettet vagy vétséget fog elkövetni« Azt az esetet, lm csak jelenségből volna következtethető az az aggodalom, hogy »a terhelt a megkisérlett vagy azt a büntettet vagy vétséget, melynek végrehajtásával fenyegetett, végre akarja hajtani, vagy hogy njabb bűntettet vagy vétséget fog. elkövetni*, — a bizottság az előzetes letartóztatás alapjául nem tartotta elfogadhatónak, mert a javaslatban körülirt eset nagyon határozatlan és túlságos tért nyújt a. letartóztatásra jogosított hatóságok egyéni felfogásának. Az utolsó bekezdést a bizottság törölte, mert azt az előzetes letartóztatásnak egyéb esetei mellett nem tartotta szükségesnek. A 142. §. (m. j. 142. §.) 2. pontjában az »ilyentől« szót a bizottság ^szemtanú általa cserélte fel; a 3. pontot a bizottság egészen kihagyta; mert az ebben körülírt eset nem vonható a tettenkapás fogalma alá; mert továbbá az e pont alapján elrendelhető letartóztatás nagyon bizonytalan és könnyen csalódásra vezető körülményre van alapítva s így a személyes szabadságnak súlyos sérelmével járhat. A második bekezdésnek első mondatát a bizottság a következő szövegben állapította meg : »A tettenkapottat [ ] bárki elfoghatja;« mert ez az eset tulajdonképen nem igazi eló'zetes letartóztatás, hanem a terheltet