Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1112. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése, az országgyüléshez, a komárom-dunaszerdahelyi helyi érdek gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

236 1112. szám. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői, szárnyai és esetleges pillérei köböl, illetve téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2.o m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyílásoknál vasból létesítendők. Általánosan kiköttetik, hogy hidpadlózatok- és hidlásokhoz, valamint — feltéve, hogy ezen vonalon vasúti, vagy közúti faműtárgyak alkalmazása egyáltalában meg lesz engedve — hidjármokhoz, hidfők- és jégtörőkhöz is csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. A szabványrajzok, vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei 5.000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik, a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag fentebb álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók: 0.3o méternél nem nagyobb nyílással biró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben, mint tölgy- vagy vörös fenyőfatömlők is engedélyeztetni fognak. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek O.IÖ m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kaviesréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest azabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. III. Felépítmény. A pálya I.435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23.6 kgrtnmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 5.000 kgrm. keréknyomás alatt négyzetcm.-kéut 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve, a helyi érdekű vasul állomásain 4.5 méternél kisebb nem lehet. Komárom állomásra nézve azonban a vágánytávolság 4.75 méterben állapittatik meg. A helyi érdekű vasút nyilt vonalán a távolság legalább 3*6 méter legyen. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznál! mennyiségek után számított 1

/2°/o-át, és azonkívül két' teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendel-