Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

I 1110. szám. 205 Ha a felebbezést csak közbenszóló végzés (542. §. negyedik bekezdés) miatt, vagy a büntetés kiszabása, a bűnügyi költségek, vagy a magánjogi igény tárgyában használták, azonnal az érdemben ítél és a járásbíróság ítéletét helybenhagyja vagy megváltoztatja. Ha végre a járásbíróság ítéletének alapjául szolgált ténybeli megállapítások vagy az ítéletnek a megelőző bekezdésben nem érintett intézkedései vannak megtámadva, vagy az előbbiek helyességére nézve a törvényszéknek másként el nem oszlatható kétsége van, az ügyet felébbviteli tárgyalásra utasítja. 551. §. Midőn a törvényszék az 550. §. utolsó bekezdése értelmében felebbviteli tárgyalás tartását rendeli el, egyszersmind elhatározza, hogy a felebbviteli tárgyaláson a bizonyítás, az összes vagy csak egyes vitás ténybeli megállapításokra terjedjen-e ki, hogy mily bizonyítás lesz felveendő és hogy a felek közöl kiknek jelenléte szükséges. A tárgyalás elnöke tűzi ki a 286. §. második bekezdésének szem előtt tartásával a tárgyalás napját és arra megidézi a feleket, a magánfelet és képviselőiket, esetleg a tárgyalást elrendelő végzésben megjelölt tanukat és szakértőket. Azok, kiknek megjelenését a törvényszék szükségesnek találta, elővezetés terhe mellett, a többiek csak azzal a megjegyzéssel idézendök, hogy a tárgyalást elmaradásuk esetében is meg fogják tartani. A fogva levő vádlott csak a törvényszék határozata alapján kísérhető a felebbviteli tárgyalásra. 552. §. A felebbviteli tárgyaláson jelen kell lenni a kir. ügyésznek, kivéve, ha a vád tárgya csak a 41. §-ban felsorolt vétség vagy kihágás és sem az ügyészségi megbízott, sem a kir. ügyészség a vád képviseletét át nem vették. A tárgyalás a személyes megjelenésre kötelezettek jelenléte nélkül sem tartható, meg. A tárgyalás elnöke mindenekelőtt ezeknek megjelenését köteles megállapítani. A törvényszék az elmaradottaknak elővezetését, esetleg Ujabb idézését a tárgyalás elnapolása mellett vagy a nélkül elrendelheti. 553. §. A mennyiben az alábbi szabályok eltérőleg nem intézkednek, a felebbviteli tárgyalás a XVIII. fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával tartandó meg. Ha a törvényszék az egész bizonyító eljárás ismétlését határozta el, a felebbviteli tárgyaláson a vádhatározatnak, illetőleg a vádiratnak a 304. §-ban megjelölt részei helyett a járásbíróság ítélete, továbbá, a mennyiben a felebbező fél, illetőleg ellenfele nem jelent meg és maga helyett képviselőt sem küldött, a felebbezés indokolása és az ellenészrevételek olvasandók fel. Ha a törvényszék a bizonyító eljárásnak ismétlését egészen mellőzte, vagy csak részleges ismétlését találta szükségesnek, a tárgyalás megnyitását a 418. §. útmutatása szerint az ügy előadása, felvilágosítások nyújtása, illetőleg a járásbirósági tárgyalás jegyzőkönyve egyes részeinek, vagy más iratoknak felolvasása követi. Ezután kihallgatandó a megjelent vádlott és felveendő a bizonyítás. A tárgyalás végén a kir. ügyész ^(552. §. első bekezdés) szóval előadja indítványát