Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

206 1110. szám. és ha felszólalni kívánnak, a felek, a magánfél vagy képviselőik teszik meg előterjeszté­seiket. Az első felszólalás a felebbezőt, az utolsó előterjesztés vagy válasz mindig a vád­lottat és védőjét illeti. 554. §. A törvényszék a felebbviteli tárgyalás eredményéhez képest esetleg az 550. §-ban említett végzéseket hozza, a mennyiben pedig alaki okok vagy hiányok nem akadályozzák, az ügy érde­mében ítél. A törvényszék az utóbbi esetben helybenhagyja vagy megváltoztatja a járásbíróság ítéletét, a 385. §-ban meghatározott semmiségi ok esetében a 423. §. második bekezdése szerint, végre a 404. §. második bekezdése esetében a 423. §. első bekezdésében foglalt szabály alkal­mazásával jár el. Ha a járásbíróság oly bűncselekmény esetében ítélt, mély hatáskörét meghaladja, a kir. törvényszék a járásbíróság ítéletét megsemmisíti, s a mennyiben saját hatásköre megengedi, a tényállást pedig felderi­tettnek látja, s a vád vagy védelem uj előkészítése nem szükséges: a XV. fejezetben szabályozott eljárásnak mellőzésével elsőfokú ítéletet hozhat. Ellenkező esetben az ügyet az illetékes birósághoz teszi át, vizsgálatot,. vagy egyes vizsgálati cselekményeket rendel él. 555 §. Mind az 550. §., mind az 553. és 554. §-ok eseteiben a végzés, illetőleg az ítélet hozásánál a 386., 387. és 424. §-ban foglalt rendelkezések a törvényszékre is kötelezők. 556. §. Törvényszéknek mint másodfokú birőságnak végzése ellen felfolyamodás nem hasz­nálható. Felebbezett ügyben kelt törvényszéki ítélet ellen, ha az elbírálás tárgya mind a vád, mind az ítéletek szerint csak kihágás vagy csupán pénzbüntetéssel büntethető vélség volt, csak a jogegység érdekében használható perorvoslatnak (441. §.) van helye. Szabadságvesztéssel büntetendő vétségre vagy ily vétség mellett még más vétségre, illetőleg kihágásra vonatkozó ügyben a vétséggel vádolt vagy a miatt elítélt, továbbá házas­társa, törvényes képviselője és védője a törvényszéknek másodfokú ítélete ellen a kir. curiá­hoz a 385 §. 1. a) és c) pontja esetében semmiségi panaszszal fordulhatnak. A vádló ugyanezek­ben az ügyekben csak akkor használhat semmiségi panaszt, ha a törvényszék olyan bűncse­lekményt, a mely a törvény szerint bűntett, vétségnek vagy kihágásnak minősített. 557. §. A semmiségi panasz az ítélet kihirdetésekor, vagy, ha az ítéletet kézbesítés útján közölték, a kézbesítéstől számított nyolez nap alatt az első fokban ítélt járásbíróságnál jelen­tendő be. Ez utasítja vissza az elkésett, a törvényben kizárt, a nem jogosult egyén részéről használt, vagy az érvényesíteni kívánt semmiségi okot meg nem jelölő semmiségi panaszt. Egyebekben a 429—439. §-ok a törvényszék másodfokú ítélete ellen használt semmi­ségi panaszra és ennek elintézésére is megfelelően alkalmazandók

Next

/
Oldalképek
Tartalom