Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-1096. Törvényjavaslat, a viljevo-kapelna-noskovcei keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről
86 1096. szám. Ezen tanulmányok alapján egy a belisce-kapelnai keskenyvágányú helyi érdekű vasút Viljevo-Kapelna állomásától kiinduló Moslavina irányában Gadjavicánál az akkor még épités alatt állott szt.-lőrincz-slatina-nasiczi h. érd. vasutba beágazó h. érd. vasút tervezete dolgoztatott ki. E vonalnak 1895. évi szeptember hó 2-án és 3-án megtartott közigazgatási bejárása, ugyanazon évi október hó 31-én megtartott engedélyezési tárgyalása során egyfelől a vonal vezetésére és irányára, másfelől az építési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre, melyek közül a lényegesebbeket, a következőkben van szerencsém ismertetni. Az •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett viljevo-kapelna-noskovcei vasút hossza 20'i kilométer s a belisce-kapelnai h. é. vasút mintájára egy méteres nyomtávval létesíttetnék. A vonatok óránkénti legnagyobb sebessége 30 kilométerben, a legnagyobb emelkedés, illetve esés 5 0 /o 0D en állapíttatnék meg. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyőméterenkint 11 7 klgrnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűt a vonalon közlekedhető legnehezebb járművek keréknyomása alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. Tekintettel azon körülményre, hogy a vasút tervezői a tulajdonukat képező s felhagyni szándékolt erdei iparvasutnak, ócska, de még teljesen használható s a fenti szabványoknak megfelelő sínéit akarják felhasználni, az építési és üzletberendezési feltételek keretében kimondatnék, hogy a folyó pálya és az állomások felépítményében ócska, de még teljesen jó és használható állapotban levő aczélsínek, hevederek, alátétlemezek és csavarok is használhatók, azonban az összes talpfáknak és sínszögeknek, valamint a váltóknak és keresztezéseknek újaknak kell lenniök. A pályán, a csatlakozó állomásokat ide nem értve, összesen három állomás létesítendő. A vasút épitésére és üzletére vonatkozó engedély, tekintettel arra, hogy az a beliscekapelnai h. é. vasút folytatásaként annak engedélyesei által fog létesíttetni, az ezen vasútra kiadott engedélyokirathoz »Függelék«-képen adatnék ki. Ezen »Függelék« keretében köteleztetnének engedélyt kérők az építési munkálatokat annak keltétől számított egy év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges építési és üzletberendezési költség pályakilométerenkint 19.502 forint' összesen tehát 392.000 forinttal állapíttatnék meg, mihez képest a vállalat összes tényleges tökéje a már üzletben lévő belisce-kapelnai vonal 720.000 forintnyi tényleges tőkéjével együtt 1,112.000 frtra rúgna, mely összegből az új vonal forgalmi eszközeinek beszerzésére 50.250 forint, tartalékalap képzésére pedig 4.000 frt fordítandó. Hogy az új vonal építési és üzletberendezési költségei némileg magasabban alakultak, abban találja indokát, hogy egyrészt a majdnem kizárólag erdőségeken keresztül vezető pálya mentén az erdő véd-szel vény fen tartása érdekében 10—10 méter szélességben költséges erdőirtások eszközlendők, — mi által a kisajátítási költségek tetemeson fokoztatnak, másrészt mivel a vonal mentén nagyobb áthidalások és költséges alapozási munkálatok lesznek foganatositandók. — Ezen felül a vasútvonal a belisce-kapelnai vasút folytatásaként fog megépíttetni, s annak alkatrészéül tekintendő, ennélfogva az építési és üzletberendezési szabványok tekintetében lehetőleg a már meglevő vasútvonal létesítményeihez kellett alkalmazkodni és ekként a mostani drágább építkezési viszonyok mellett a költségek is magasabb összegben voltak előirányzandók. Ennek daczára azonban a belisce-kapelnai vonal 22.500 frtnyi kilometrikus építési költségeinél, az új vonal 3.000 frttal mégis kevesebbe fogna kerülni, miután — miként már
