Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1076. Törvényjavaslat, a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról

1076. szám. 59 A 22—29. §-ok a törvényszék előtt megtartandó tárgyalással foglalkoznak. Eunek a tárgyalásnak alapja az előkészítő eljárásban felvett jegyzőkönyv és beszerzett adatok, ugy, hogy a határozathozatal megtörténhetik a feleknek vagy egyiköknek elmaradása esetén is. Meg van engedve, hogy a törvényszék figyelembe vehessen az előkészítő eljárásban nem érvényesített tényeket és bizonyítékokat is, s e részben nem okoz különbséget, vájjon a tényt vagy bizonyítékot a felek hozzák-e fel, vagy a bíróság hivatalból észleli-e. Ez megfelel a birtokrendezési eljárás körébe tartozó ügyekben elfogadott annak az elvi álláspontnak, mely szerint a bíróságnak feladata, a való tényállást kinyomozni és a birtokrendezési per eredményeként oly helyzetet teremteni, mely a birtokviszonyt lehetőleg a felek megnyugvására és a fenforgó gazdasági érdekek lehető megóvásával rendezi. A 27. §-ban meg van adva a lehetőség az előkészítő eljárás adatainak esetleges pótlására és kiegészítésére annak szem előtt tartásával is, hogy az előkészítő eljárás során szenvedett sérelem orvoslása is a szóbeli tárgyalás feladata. A 30. §. a perköltség viselése kérdésében tartalmaz eltérő intézkedéseket. E részben az szolgál irányadóul, hogy a pervesztes fél rendszerint ne köteleztessék a másik fél költségének viselésére. A birtokviszony rendezése a legtöbb esetben mindkét fél érdekében áll és ezt az éiúekkört a fél csak akkor lépi túl, ha a törvény világos rendelete ellen perlekedik. A 31. §. szabályozza a törvényszék ítélete ellen igénybe vehető felebbezés elintézésének módját. Nem volna indokolt a felebbezési eljárásban kizárni a szóbeli tárgyalás lehetőségét és jogos érdekbe ütköznék, ha ki volna zárva, hogy a fél a felebbezési eljárás során új ténybeli állításokat, nyilatkozatokat és bizonyítékokat hozhasson fel. E mellett azonban a javaslat módot nyújt, hogy a felebbezést el lehessen intézni a telek meg nem jelenése esetén is. A mi azt az esetet illeti, midőn a tárgyaláson az egyik fél megjelenik, a másik fél pedig e tárgyalásról elmarad, a javaslat a mulasztás következményeinek meghatározásában arra törekszik, hogy a felek egyenjogúságának elvét érvényre juttassa és a mig egyrészt megköveteli, hogy az a fél, a ki nóvumot akar érvényesíteni, a felebbezési tárgyaláson megjelenjen, addig másrészt lehetővé teszi, hogy a tárgyaláson megjelent fél részéről felhozott és előadott nóvumok a felebbezés elbírálása alkalmával figyelembe vétessenek akkor is, ha az ellenfél a tárgyalásról elmaradt. — Ha tehát a nóvumot érvényesítő fél a tárgyalásról elmarad: a bíróság a félnek a felebbezési vagy előkészitő iratokban foglalt ténybeli állításait, nyilatkozatait és bizonyítékait, melyek az elsőfokú bíróság irataiban elő nem fordulnak, nem veszi figyelembe. Ha pedig a nóvumot érvényesítő fél ellenfele marad el a tárgyalásról, a mulasztás következményeinek általános szabálya nyer alkalmazást, vagyis: a megjelent félnek a meg nem jelent ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításait, a mennyiben az elsőbiróság által megállapított tényállással nem ellenkeznek, ily esetben nem kell bizonyítani, (v. ö. 1893: XVIII. t.-czikk 162. §. harmadik bekezdés.) Mindkét fél elmaradása esetén csak akkor nem szükséges a szóbeli tárgyalás, ha nincsenek oly kérdések, melyeket az elsőbiróság nem tárgyalt, vagy ha az ekőbiróság által megállapított tényállás nem annyira hiányos, hogy annak alapján az ügy a felek meghallgatása nélkül el nem intézhető. Ha ennek ellenkezője áll, akkor a javaslat az alapos Ítélkezés érdekében lehetővé teszi, hogy a bíróság ujabb szóbeli tárgyalást tűzzön ki és ha a felek erre a tárgyalásra sem jelennek meg, azt tételezze fel róluk, hogy az ügy szünetelését kívánják. A 31. §. utolsóelőtti bekezdése a közvetlen bizonyítás-felvétel eseteit kívánja csökkenteni, ép úgy, mint a sommás eljárásról szóló törvény 210. §-a a felülvizsgálati eljárásban. A 31. §. utolsó bekezdése kiterjeszti a kötelező ügyvédi képviselet szabályát a felebbezési bíróság előtti eljárásra is. 8*