Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-949. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kecskemét-fülöpszállási helyi érdekű vasut engedélyezéséről

42 949. szám. hogy igénybevételűk 5 000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1.000 kilo­grammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől középig mérve, az állomásokon 4*5 méter, a nyilt vonalon pedig 3-6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyesek kötelesek a felépítményi anyagok 1 /2°/o-kt és egy teljes váltót és keresz­tezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idö alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő helyi érdekű vasúton összesen 3.660 folyóméter állomási mellékvágány léte­sítése követelhető, mely hosszba azonban a »Rávágy« és »Fülöpszállás« csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Kecskemét melletti »Rávágy« állomása az átmenő vágányoknak meghosszabbításával 350 méter hosszaságra kibővitendő s ugyanott egy új átmenő vágány állítandó elő a szintén létesítendő mozdonyszintelep vágányán kivüi. A m. kir. államvasutak »Rávágy« és »Fiilöpszállás« állomásain előállítandó vágányok, valamint a Rávágy és Fülöpszállás állomásokhoz való csatlakozástól Izsák felé 300 méter hosszban a nyilt vonal is I. rendű felépitménynyel építendők. Hasonlóan I. rendíí vasutaknak megfelelőknek kell lenniök mindazon váltóknak és keresztezéseknek, melyek nevezett állomá­sokon és az azokhoz való csatlakozásnál I. rendű vasúti felépitménynyel biró vágányokba esnek. Az I. rendű vasúti felépítményre nézve a m. kir. államvasutak fővonalai számára érvényes szabványok mérvadók; a csatlakozó állomásokon a h. é. vasút kizárólagos czéljaira építendő mozdony-szintelepek vágányai, váltói és keresztezései azonban a folyóméterenként 23*6 kilogramm súlyú sínrendszernek megfelelő szabványos felépitménynyel állíthatók elő. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állíthatók elő; a kitérőkben alkal­mazandó összes talpfákhoz azonban csak tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyesek által kellő időben előterjesztendő épitési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak közt általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsinek alkalmazása követelhető. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához y3-részben kavics és 2 /3-részlen homok használandó, s ezen beágyazásnak a sinek talpa alatt 0"25 méter vastagsággal s a sintalpak magasságában 2'8 méter szélességgel kell birnia. A váltók és keresztezések kavicsbeágyazásának a sinek talpa alatt 0*30 méter vastagnak kell lenni. Tartalékul kötelesek engedélyesek pályakilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavics­anyagot az épitési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. IV. Állomások. Az engedélyesek kötelesek a kiépítendő pályán a következő állomásokat, illetve kitérőket és megállóhelyeket létesíteni: « 1. Ballószeg rakodó állomást 250 méter hosszal; 2. Helvetia állomást 350 » » 3. Köncsög rakodóállomást 250 » » 4. Kerekegyháza állomást 350 » »

Next

/
Oldalképek
Tartalom