Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-949. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kecskemét-fülöpszállási helyi érdekű vasut engedélyezéséről
949, szám. 41 Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magassága s anyagához képest, l,y2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők, a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül a-soaban, hogy káros vizfolyások keletkezhessenek. A töltés lába s a nyitandó anyagárok közt legalább 0"8 m. széles padka hagyandó s ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Gsuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltések a pályaszin O's mtr.-rel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó s ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek s kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a- hordszerkezet alsó éle s a legnagyobb árvíz színe közt 0*5—l'o m. nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1*5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. \ Vizfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók s a szükséghez mért partvéd művekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmáztattk, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal és szárnyakkal s bezárólag 2-o m. nyilasig tölgyfa-hordszerkezetekkel, ennél nagyobb nyilasoknál pedig vashördszerkezetekkel építendők. A párhuzamos utak-és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak-, hidalások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állitandók elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolaudók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fen3Íkoa kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsolással létesitendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 . és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. III. * Felépítmény. A pálya 1-435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek s függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűríti rakott talpfákon helyezendők el, KÉPVH. IEOMÁNT. 1892 — 97 XXXI. KÖTET. 6
