Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-922. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51.számú „az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

922. szám. 255 E módosítás folyománya a választási törvény 71. §-a, a javaslat V. czímében előforduld ama megváltoztatásának, mely szerint a szavazást a választási elnök, ezután nem tiz választó kívánságára, hanem ha több egyén ajánltatott jelöltül — feltétlenül elrendelni köteles. A 3. §. 19. (eredeti javaslat 18.) pontja első sorának végére a »kőzségek« szó után: »vagy városrészek« szavak teendők. A 3. §. 22. (ered. javaslat 21.) pontja után zárjelben a választási törvény 81. §-ára való hivatkozás fölvétetni határoztatott ilykép: »(1874. évi XXXIII. t.-cz. 81. §.)« A 4. §. harmadik bekezdésének végére ugyanazon törvényre való, valamint a jelen javaslat 145. §-ára való hivatkozás iktatandó »(1874. évi XXXIII. t. ez. 85.; jelen törvény 145.§.)« A 7. §. c) pontjának »és« szócskája után: »csekély értékű« szavak fölvétele határoztatott, mert csak ily módosilással fogadhatta el a bizottság, hogy a válaszlók zászlókkal és jelvényekkel való ellátása a jelen javaslat 3. §-a és az 1878 .* V. t.-cz. 185. és 186. §-ainak hatálya alá ne vétessék. A 9. §-ban a »B. T. K.«-re való hivatkozás helyett a szabatosabb »1878 : V. t.-cz.«-re való hivatkozás fogadtatott el s e hivatkozás az egész javaslaton keresztül ily értelemben való megigazitása határoztatott. A 10. §. második bekezdése, a javaslat intentióinak megfelelőleg, következő szöveget nyert: »Ezen felül jogosítva van a képviselőház a választás érvényességét megvizsgálni és a felett dönteni, ha a 3. §. 1. pontja alá eső oly érvénytelenségi ok forog fenn, melyre a kérvény ki nem terjedt.« A javaslat 11. és 12. §-ai helyébe új két szakasz fölvétele határuztátott, megfelelőleg az általános részben megemlített azun a bizottság által elfogadott indítványnak, hogy a Curia által érdemben el nem intézhetett petitiók, nem a Házhoz, hanem ujabb záros határidő alatt ismét a Curiához adandók be. A két szakasz szövege a következő:! 11- § »Azon esetekben, midőn a 3. §. alapján a Curia előtt kérvénynyel megtámadott választások tárgyában folyó eljárás során a Curia a kérvényt alaki kellékek hiánya miatt végleg visszautasította, vagy a kéivényezők a kérvényt visszavonták, vagy a Curia az eljárást a felek meg nem jelenése miatt megszüntette: a képviselőház e választást a 3. §-ban felsorolt okokból, — kivéve a 3. §. első pontjában foglalt okot, — eljárás tárgyává nem teheti. Azonban a Curia határozatának kifüggesztésétől számított 15 nap alatt, 10 jogosult választó a 21—27. §-ok szabályainak megtartása mellett, a korábbi kérvényben megjelölt érvénytelenségi ok alapján kérheti a választás érvénytelenítését. Ez ujabbi kérvény felett, a jelen törvény értelmében a Curia határoz. A 15 nap lejártával, vagy ha a második kérvény alaki okokból végleg elutasittatott vagy visszavonatott, avagy az eljárás megszüntettetett; ujabb kérvényezésnek nincs helye.« 12. §. ; »Ha a Curia a kérvényben foglalt valamely érvénytelenségi ok felett, a bíráskodást hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki: az ily érvénytelenségi ok feletti bíráskodást a képviselőház gyakorolja.« A 13. §. második bekezdésének második sorában »bebizonyitott voltát« szavak után: »itélettel« szó iktatandó. A 18. §. utolsó bekezdése véSére, kiegészítésül e szavak tétettek: »melyben az a biró, kire nézve érdekeltségi ok forog fenn, részt nem vehet«.