Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-922. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51.számú „az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyában
254 922. szám. Végre megemlitendőnek tartja a bizottság még azt is, hogy e javaslat keretében szükséges volt a választási törvény a bíráskodással összefüggő némely határozatának, módositása vagy kiegészitése. Miután pedig e javaslatnak nem a választási törvény általános revisiója volt a czélja, másrészt a bíráskodásnak a Curiára való ruházása által, a választási törvény néhány rendelkezése hiányosnak, helytelennek bizonyult: a bizottság a javaslat álláspontját elfogadva, csak ezek kiegészítésére, megigazitására szorítkozott. Az előadott okokból volt szükséges a büntetőtörvénykönyvnek a választási törvénynyel összefüggő némely rendelkezéseinek módositása is. Ezek a főbb elvek, melyek a javaslatban kifejezést nyernek. Kétségtelen, hogy a javaslat, mely nem külföldi minták után készült és saját viszonyaink, választási rendszerünkhöz helyesen van alkalmazva: — komolyan lát hozzá a választások körül mutatkozó bajok orvoslásához, a képviselőválasztások feletti bíráskodás reformálásához, s ehhez a szükséges eszközöket meg is találta. Azt hiszszük, hogy e javaslatnak, ha törvényerőre emelkedik, csakhamar meg fogjuk látni a hatását abban az irányban, hogy a választások általában tisztábbak, szabadabbak lesznek, ennek folytán nem fog többé kétség sem férhetni ahhoz, hogy a képviselőház a nemzet választóinak, igaz, megbamisitatlan akaratát képviseli. S miután a bizottság e javaslat irányával, elveivel egyetért, azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A javaslat részleteire nézve, a bizottság a következő módosításokat fogadta el s hozza javaslatba. Az eredeti javaslat 3. §-ának 7. és 8. pontja közé egy új (az új szövegben 8-ik) pont felvételét határozta el, mely szerint érvénytelenségi okképen szolgál az is, ha a képviselő a választók vallásos érzületére azon czélzattal, hogy ezzel a választás eredményét befolyásolja, erkölcsi nyomást gyakorol. Az izgatásnak ezen neme nemcsak, hogy a választók akaratának szabad elhatározását gátolja; de a politikai küzdelmekbe a vallásos fanatizmust, a felekezeti harczokat beleviszi, a melyek pedig a legveszedelmesebb, kiszámithatlan következményekkel járnak s igy a bizottság az érvénytelenségi okok közé, nem ugyan eredetileg indítványozott, de a következő módosított szövegében felvétetni rendelte. »8. ha a képviselő: a) a kérdéses választást megelőzőleg három hónapon belül, a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségben vagy vallásos jellegű gyülekezeten, a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tett; b) abból a czélból, hogy egy vagy több vátasztó ő reá szavazzon, vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, az egyházi kegyszerekben való részesítésre tett ígéretet, vagy egyházi fenyíték alkalmazísával, vagy a kegyszerek elvonásával, vagy túlvilági büntetéssel fenyegetett; c) a vallási tisztelet tárgyait, vagy olyan tárgyakat, melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, a választók gyülekezetén vagy választási menetben használt; d) vagy ilyen cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett.« A 3. §. 7. pontja 2-ik sorában a javaslat »a másik« szavai helyébe: »az állampolgárok vagy egy részük« szavak teendők. A 3. §. 18. pontjának 3-ik sorából (eredeti javaslat 17. pontja) az »és legalább tiz választó szavazást kivánt, de« szavak törlendők; ellenben a 4-ík sorba a »szavazást« szó után: »valamennyi törvényszerűen ajánlóit jelöltre« szavak lőnek beillesztve.
