Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szám. 133 javaslat kiemelni azt is, hogy a tárgyalás során a felek által felhozott jogi szempontok mellőzésének okai is felvilágosítást nyerjenek, hogy ezzel az esetleg ok nélküli felebbezésnek eleje legyen véve. Mindazáltal nem éppen szükséges a tárgyalás során felhozott minden lehetetlen jogi szempontra kiterjeszkedni. Ott azonban, a hol controvers természetű kérdéstől, vagy subtilis határvonalaktól függ a cselekmény minősítése, mulasztást követne el a bíróság, ha a mellőzött jogi felfogás okait ki nem fejtené. A javaslat 328. §-ának rendelkezéséből, mely először a ténybeli és másodszor a jogi indokolásra vonatkozólag ad általános útmutatást, nem következik az, hogy az indokolás talán három elkülönített részre volna osztandó, azaz: a tényállás megállapítására, ennek és ismét a jogi felfogásnak indokolására. Á logikai sorrendre nézve nem kíván a javaslat kötelező szabályt felállítani. Ezt a bíróság belátására bizza, mely az eset concret körülményeihez képest megtalálja a helyes külső beosztást. A javaslat e rendelkezésekkel csak útmutató szabályokat kívánt felállítani, azaz: szükségesnek tartja a tény- és jogi kérdés indokolását. Ez általános szabályon kívül úgy a bűnösre, mint felmentésre szóló ítélet indokolásának tartalmára nézve még csak annyit emel ki a javaslat, hogy az első esetben meg kell jelölni a súlyosító és enyhítő körülményeket és különösen azokat, melyek a B. T. K. 92. §-ának alkalmazására vezettek; a felmentő ítéletben pedig mindig ki kell tenni, hogy a 326. §. melyik pontja alapján történt a felmentés. A súlyosító, enyhítő és a rendkívüli enyhítő körülményeknek megjelölése elítélés esetében szükséges, mert csak ezek adnak a büntetés kiszabásának helyessége tekintetében felvilágosítást. Különösen nem elég, egyszerűen a 92. §-ra hivatkozni, hanem ki kell mutatni azt is, mily okok azok, a melyek a rendkívüli enyhítést igazolják. Indokolt, hogy a felmentés okát is közelebbről kell megjelölni, mert tudniok kell a feleknek, esetleg a felsőbb bíróságnak, hogy ténybeli vagy jogi ok és a felmentés sok lörvényes oka közöl melyik volt a felmentés alapja ? Másrészről az ítélőbiróság eljárását is ellenőrzi e rendelkezés, mert a bíróság csak akkor hozhat felmentő ítéletet, ha az esetet a felmentésnek valamely taxatíve megállapított oka alá tudja vonni. Ezek a javaslat ama rendelkezései, melyek általában az Ítélet kellékeiről és az indokolás tartalmáról szólnak. A felsorolt kilencz pontban foglalt kellékek egyaránt szükséges részei az ítéletnek. Nem kívánta a javaslat e kellékeket lényegesekre és lényegtelenekre, szükségesekre és esetlegesekre osztályozni. Kötelességmulasztást követ el tehát mindig a bíróság, ha az ítéletet a felsorolt kellékek valamelyikének meg nem felelőleg szerkeszti. Mindazáltal egyes kellékek olyanok, melyeknek hiánya az ítélet jogi fennállását koczkáztatja és ezért semmiségi oknak volt kijelentendő. b) A bűnösre szóló ítélet különös kellékei. A javaslat 327. §-ának második bekezdése meghatározza ama lényeges kellékeket, melyekkel az ítéletnek a vádlott elítélése esetében birnia kell. Ily kellékül hatot jelöl meg. V A vád tárgyául szolgáló tény lévén az ítélet alapja: szükséges, hogy a tett a megkülömböztetésre szolgáló körülmények kiemelésével legyen megjelölve. Fontos ez a »non bis in idem« szempontjából és annak megítélésére nézve, nem ment-e túl az ítélet a vád tárgyán, vagy kimeríti-e az ítélet a vád tárgyát? A javaslat megkülömbözteti az ítélet rendelkező részét az indokolástól, következőleg itt az ítélet rendelkező részének kellékeiről lévén szó, nem volna elegendő, ha a tett csak az indokolásban volna kifejtve. Az osztrák törvény és judicatura álláspontja is ugyanez. A bécsi semmítőszék (1876. április 5., 56. sz. alatt) abból az okból, mert az ítélet rendelkező részében nem volt a concret tett megjelölve, hanem csakis a »kincstár kárára elkövetett csalásinak volt nevezve a cselekmény, megsemmisítette az ítéletet. A fontos érdekek szempontjából, melyek szükségessé teszik, hogy az ítélet rendelkező része kellő