Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. •zám. 127 vizsgálóbíróhoz teszi át az ügyet, ha pedig a tettben kihágást lát fenforogni ós a vádló nem kívánja az ügyet rendőri bírósághoz utasítani, az ügyben azonnal ítél, A 361. §., tekintettel az esküdtszéki eljárásra, akként intézkedik, hogy ha a vádlottat a főtárgyalás eredménye szerint más tett is terheli, mint a mely a vád tárgya volt, az elnök az államügyész szóbeli előterjesztésére elrendelheti, hogy a vádlott ellen az uj tett miatt is megindítva legyen a bűnvádi eljárás. A törvény maga tehát a legnehezebb kérdéseket megoldatlanul hagyja. A birói gyakorlat azonban, mint ezt a semmitó'szék számos határozata tanúsítja, akként fejlődött, hogy a bíróság csak az egészen uj tettet nem vonja ítélete körébe és még akkor sem hoz ítéletet, ha a bűntett a főtárgyaláson kifejlett körülményekhez képest egészen másnemű bűntetté alakul. Az olasz bűnvádi perrendtartás (494., 516., 518., 519. ez. ez.) némi eltéréssel, úgy, mint a belga perrendtartás is a franczia code-dal egyező intézkedéseket tartalmaznak. d) A javaslat a vádrendszer követelményeinek e fontos kérdésben is megfelelni igyekezvén, oly rendelkezéseket vett fel, melyek a teljes védelem jogát biztosítják a nélkül, hogy a vád vagy az ítélet szabadságát lerontanák. Sem a cselekmény minősítése, sem a büntetés tekintetében nincs a bíróság a vádló indítványához kötve (325. §., 2. bek.), mi azt jelenti, hogy ama tettet, melyről a vád szól, a biróság jogi szempontból szabadon mérlegelheti. A meddig a biróság enyhébb megítélésben részesíti a tettet a vádnál: a védelem érdeke rendszerint nem követeli a felek meghallgatását, de ha a biróság súlyosabb minősítésre lát alapot, mint a melyre a vád irányult, vagy ha oly minősítést kíván alkalmazni, a melyre sem a vád sem a vádlott védekezése nem terjed ki, akkor valóban elutasíthatatlan perjogi feladat arról gondoskodni, hogy a vádlott oly minősítés és büntetés miatt, melyről szó se volt az eddigi tárgyaláson, védelmi jogának érvényesítése nélkül ne legyen elítélhető. Mindazok a támadások, melyeket az inquisitorius per ellenében a vádrendszer hivei a biróság hatalmi körébe rejtőzött láthatatlan és titkos vádlás és a vádlottnak szerzett kegyetlen meglepetések miatt emelni szoktak, méltán illenek oly rendelkezésre, mely feljogosítaná a bíróságot a felek meghallgatása nélkül a vádnál súlyosabb ítélet hozására. A perjog mai haladása, a vád és védelem egyenjogúságának mindig előbbre törő igazsága mellett, már a lehetetlenségek közé tartozik ily intézkedés felvétele. Bármily eltérők is e kérdés megoldásánál egyes árnyalatokra nézve a vélemények, és ily külömbözők voltak a magyar jogászgyülésen előterjesztett indítványok is, de oly felfogásnak, hogy a vádlott védelmi jogának a vádat súlyosbbító ítélethozás előtt nem lenne szükséges tért nyitni, a magyar közéletben és irodalomban nem akadt képviselője. Hogy a javaslat mennyire óhajtja a védelem jogának hathatós érvényesülhetését, bizonyítja ama rendelkezése, hogy a vádlottnak a súlyosabb vagy a védelemben nem tárgyalt birói felfogás esetén nemcsak mindig tudomására kell hozni, hogy a védelem czéljából elnapolás iránt indítványt tehet, hanem az elnapolás kötelezővé van téve mindig, ha a biróság halálbüntetést vagy életfogytig tartó fegyházat vél alkalmazhatónak, a vád pedig csak oly törvényszegésre szól, melyre határozott tartamú szabadságvesztés-büntetést állapít meg a törvény. És bizonyára a biróság, ha e javaslat szellemének kivan megfelelni, mindig el fogja napolni a főtárgyalást, ha a védelem előkészítése ezt a concret eset körülményeihez képest valóban igényli és a puszta halogatási czélzat nem nyilvánvaló. A javaslat nem kötelezi a vádlót arra, hogy a biróság felfogásához képest emeljen vádat, mi a vád szabadságának megsértését és különösen a kir. ügyészségnek a bíróságtól függővé tételét jelentené. A vádlónak szabadságára van bízva: kíván-e előterjesztett vádján a birói felfogáshoz képest változtatni, vagy továbbra is megmarad-e álláspontja mellett, melyet esetleg ujabb okkal is támogathat.