Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám 399 Nem alárendelt érv az sem, hogy az utóeskü rendszere mellett az eskü inkább egyénibb jelleget nyer, mint a pusztán formális természetű előeskü mellett. A kihallgatás után ugyanis a biró jobban megismerkedik a tanú egyéniségével, miért is az esküre és ennek következményeire való figyelmeztetés individualisabb lehet. Másrészről a tanú a kihallgatás közben hozzá szokik a biróhoz, nem tekinti annyira idegennek, miut kihallgatása kezdetén, bizalma inkább fokozódik és igy elfogulatlanabbul nyilatkozik, és elfogulatlan nyilatkozatra tehet esküt. A kérdés ily elméleti állásában semmi sem természetesebb, mint az, hogy a positiv törvényhozások közöl többen az elő-, többen az utóeskü rendszeréhez csatlakoztak. A római jog úgy mint a német közönséges jog az előeskü rendszerét ismerték. Anglia, Francziaország, Belgium, Hollandia tételes joga szintén az előeskü mellett foglal állást, és nem a franczia, sem a belga uj javaslatok nem térnek el a törvényben elfogadott rendszertől. Németországban a joggyakorlat az inquisitorius per kifejlődésével az assertorius eskü rendszeréhez tért át. Későbben a német perjog átalakulásával ismét előtérbe lépett az előeskü rendszere. A német törvényhozások között csakis a p>rosz volt az (az 1805-iki Crim. Ordnung 332., 333. §-ai, az 1867-iki perrendtartás 163. §.), mely kizárólag az utóeskü rendszerét fogadta el. A szász perrendtartás (226. §.) és a hesseni törvény (146. §.) az utóesküt csak arra az esetre irják elő, midőn a tanú kivételesen az elővizsgálat alatt esketendő meg. A thüringiai (189., 237. §.) és a lübecki (99. §.) perrendtartások a bíróra bizzák az elő- vagy utóeskü közötti választást és a württembergi (157. §.), valamint a bádeni (115. §.) perrendtartások ugyanezt teszik az elővizsgálat idején teljesítendő megesketésnél. A német birodalmi büntető perrendtartás, különösen a rajnai tartományok, franczia befolyás alatt álló jogászainak buzgólkodása folytán az előeskü rendszeréhez csatlakozott, mely mellett a törvényjavaslat indokolása a következő érveket sorakoztatja. Az előeskü nyomatékosabban figyelmezteti a tanút felelősségére, továbbá kezdettől fogva a letett eskü befolyása alatt áll a tanú, holott utóeskü mellett a kevésbbé lelkiismeretes tanú könuyen kételkedhetik abban, hogy egyáltalában meg fog-e eskettetni, és ez mindenesetre hátrányos befolyást gyakorolhat vallomására. A főtárgyalás szempontjából azzal a haszonnal bir az előeskü, hogy biró, schöffe, esküdt azonnal látja, hogy eskü alatt vagy a nélkül tétetik-e vallomás és az utóbbi esetben azonnal megfigyelheti, mennyiben lehet az eskü nélkül telt vallomásnak hitelt adni vagy nem. Ehhez járul végre az a haszon, hogy ha egyazon ügyben a tanút többször kell kihallgatni, az első kihallgatás alkalmával tett igérő eskü kihat a későbbi kihallgatásra is, a mennyiben ujabb eskü helyett elég a tett esküre való utalás, míg ez az utalás a letett utóesküre sokkal aggodalmasabbnak látszik. Alig hat év múlva a német birodalmi törvény életbelépte után már a német birodalmi kormánykörökben nem voltak megelégedve az elsőeskühöz kötött várakozások eredményével és a kormány által beterjesztett javaslat (Nr. 399. Reichstag, 6. Legislatursperiode I. Session 1884/85.) az előbb felsorolt indokok czáfolatába bocsátkozik. Kiemeli különösen, hogy a tapasztalat szerint az előeskü rendszere a műveltségnek, belátásnak, megfontolásnak és lelkiismeretességnek oly fokát igényeli, melyekkel a tanuk általában nem birnak és éppen e tulajdonságoknak gyakran constatált hiányánál fogva a valóság kimutatása annyiban komolyan van veszélyeztetve, a mennyiben a kihallgatás alatti birói figyelmeztetésnek, illetve szembesítésnek jótékony eredményére itt alig lehet számítani. A tapasztalat azt is bizonyítja, hogy a tanú a valónak meg nem felelő, de már esküvel megerősített vallomását csak nagyon uehezen változtatja meg. Kiemeli továbbá az indokolás, hogy legtöbbször csak maga a kihallgatás vagy a további bizonyító eljárás nyújt tájékozást arra nézve, hogy a tanú egyáltalában esküre bocsátható e, vagy nem ... és végre érvül hozza azt is, hogy a tanú megjelenése első pillanataiban