Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
870. szám. 305 legelésénél figyelembe veszi a tanuk, vagy szakértők tulajdonságait, jellemét. Ha például nyomatékos jelenségek mutatnak is arra, hogy a terhelt a főtanut meg akarná vesztegetni: de a tanú társadalmi állása, jelleme a reáhatás teljes valószinfítlcnsége s csaknem lehetetlensége mellett szól, akkor ez ok magában nem igazolná a letartóztatást. Általában a javaslat a collusio alapján elrendelt letartóztatást lehető átmeneti természetűnek és rövid tartamúnak óhajtja. Kötelessége a bíróságnak a tanukat lehető gyorsan kihallgatni és minden adatot, mi a.collusio veszélyének ki van téve, lehető rövid idő múlva összegyűjteni. A felügyeletnek egyik elsőrendű kötelessége leend őrködni a fölött, hogy a javaslat 141. §-ának 3. pontja alapján elrendelt letartóztatás vagy vizsgálati fogság tényeken alapuljon és lehető rövid tartamú legyen.. Bármely okból rendeltessék is el a letartóztatás, mindig csak ama feltétel alatt van helye, hogy a letartóztatandó egyént a büntetendő cselekmény nyomatékos gyanúja terhelje. Eme lényeges feltételt külön, »expressis verbis« kifejezni nem volt szükséges, mert a 141. §. 2., 3., 4., 5. pontjaiban a »terhelt« kifejezés világosan reáutal, az 1. pontban említett tettenkapásnak a 142. §-ában foglalt meghatározása pedig e tekintetben nélkülözhetővé teszi a további kijelentést. e) A fejezet általános indokolásában ki volt emelve, hogy az előzetes fogvatartást nem az elmélet axiómái, hanem a társadalom érdeke követeli. Abban a küzdelemben, melyet a társadalom vív a bűnözők ellen, a gyanúsított egyéni érdekének, mint jelentéktelenebbnek kell háttérbe szorulni, valahányszor a társadalom biztonsága s a jogrend máskép nem oltalmazhatok meg. EbbŐl a tételből az is következik, hogy a hatóságokat az előzetes letartóztatásra akkor is fel kell jogosítani, ha a terhelt az eljárás folyamán ujabb bűntettet vagy vétségeket követett el. Ebben az esetben a megrögzöttség és a visszaesésben rejlő társadalmi veszély igazolják, hogy az állam a további visszaesésnek útját .állja. Hasonló indokokból jogosult az előzetes letartóztatás akkor is, ha nyomatékos jelenségek adnak okot- arra az aggodalomra, hogy a terhelt a megkisérlett, vagy azt ,a bűntettet vagy vétséget, melynek végrehajtásával fenyegetett, végre akarja hajtani, vagy. hogy ujabb büntettet vagy vétséget fog elkövetni. Az előzetes letartóztatás itt tulajdonképen praeventiv jellegű intézkedés; ennek daczára jogosultságát aligha lehet kétségbe vonni, mert az államnak éppúgy kötelessége a bűnt megtorolni, mint a fenyegető jogsérelmet elhárítani. Minthogy pedig.erre nézve alkalmasabb és czélravezetőbb mód a személyes szabadság korlátozásánál nem létezik, a társadalom védelmére ezt a praeventiv intézkedést kell alkalmazni. A kifejtett két eszmét testesíti meg a javaslat 141. §-ának 5. pontja. A bűnismétlés a bűnvádi eljárás folyamán, de csakis ekkor, oly nagyfokú gonoszságnak jele, hogy már magában elegendő jogalap az előzetes letartóztatás elrendelésére. Ellenben az ujabb bűncselekmény elkövetésének gyanúja külső támogatásra szorul, nevezetesen a sértett aggodalma, vagy az eljáró hatósági személy subjectiv feltevése nem elegendők az előzetes letartóztatás elrendelésére, hanem szükséges, hogy nyomatékos jelenségek győzzék meg az eljáró hatósági közeget arról, hogy a jelzett veszély imminens és csak az előzetes letartóztatással hárítható el. E megszorítás arra szolgál, hogy az egyéni szabadságnak a társadalom érdekében való korlátozását, a szükség határai közé utasítsa. f) A társadalom védelmére, s a bűnvádi eljárás sikerének biztosítására szolgál a javaslat 141. §-ának utolsó bekezdésében foglalt amaz intézkedés is, mely szerint előzetes letartóztatás rendelhető el akkor, ha nagyszámú egyén által elkövetett bűncselekmény esetén a'tetteseket, nem lehet azonnal kipuhatolni. , Csoport által elkövetett bűncselekmények esetében a bűnvádi eljárás sikere az összes jelenvoltak mentől gyorsabb kihallgatásától és az összebeszélés lehető megakadályozásától függ. Mindkét czél csak úgy érhető el, ha a bűncselekménynél jelenvoltak, a nélkül is, hogy KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVII. KÖTET. 39
