Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

306 870. szám. őket a tettesség vagy részesség speciális gyanúja terhelné, vagy hogy befogatásükriak más törvényes oka megállapítva volaa, letartóztathatok. Ez az intézkedés rendszerint az egyéni szabadság lényeges megszorításával jár, a menynyiben a tömeges befogatás a bűnösök mellett az ártatlanokat is érheti, mindazáltal a csoport által elkövetett bűncselekményeknek elég gyakori volta és nagy veszélyessége mellett a hatályos, bár szigorú intézkedés mellőzhetetlen. Egyébként azzal, hogy a tömeges letartóztatást csak akkor és addig engedi meg, mig a tettesek ki nem puhatolhatok, továbbá, hogy alóla a bűncselekmény általános gyanújától is teljesen menteket kiveszi, a javaslat méltányosan enyhíti a rendelkezés szigorát. 2. Az előzetes letartóztatás elrendelésére jogosították és a határozat kellékei. A javaslat szabályul azt állítja fel, hogy az előzetes letartóztatást rendszerint a vizsgálóbíró, esetleg a vádtanács vagy az ítélőbiróság rendelje el (143. §.). De mivel az igazságszolgáltatás érdekei komolyan veszélyeztetve volnának, ha sürgősség esetében más hatósági közeg nem lenne feljogosítva az előzetes letartóztatás elrendelésére: ennélfogva a nyomozó cselekmények teljesítésére hatáskörrel biró hatósági közegeket, u. m. a kir. ügyészséget, járásbíróságot vagy rendőri hatóságot is fel kellett jogosítani, hogy akkor, ha a sürgősség valóban követeli, hasonlókép elrendelhessék az előzetes letartóztatást. Bármely hatóság rendelje el a letartóztatást: a javaslat amaz alkotmányos biztosítékot, hogy az elrendelés irásba foglalt indokolt határozatban történjék és ez azonnal kézbesítve legyen," rendszerint megköveteli. Úgyannyira formális feltétele az előzetes letartóztatásnak a határozat irásba foglalása és kézbesítése, hogy ezek csak akkor halaszthatók el legfeljebb huszonnégy órára, ha a késedelem veszélylyel járna. Jogos, hogy a terhelt azonnal tájékozást szerezhessen arról, miért fosztották meg egyéni szabadságától. A határozat tartalmi kellékéül előírja a javaslat, hogy annak indokolva kell lennie és hogy az indokoláson kívül tartalmaznia kell a letartóztatandó személynek és a terhére rótt büntetendő cselekménynek tüzetes megjelölését. Nem elég az általános minősítés, hanem szükséges magának a concret tettnek megjelölése és a letartóztatás törvényes okának pontos meghatározása is. Bármily fontos kellék is az, hogy a letartóztató határozat előlegesen irásba foglalva legyen, annak merev megkövetelése néha az eljárás czéljaiba ütköznék. Szökés, elrejtőzés stb. esetében szügséges, hogy azonnal teljesíthető legyen a letartóztatás. Eme gyakorlati szükségnek kívánt a javaslat megfelelni, midőn az előleges irásba foglalás szabálya alól a késédelem vészé-: lyének feltétele mellett kivételt enged meg. A 143. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés a közszolgálat érdekéiben leli indokát. ' Az osztrák büntető perrendtartás 180. §-ának 4. pontja szerint ideiglenes katonai szolgálatra behívott egyének ellen e szolgálatuk tartama alatt a polgári hatóságok béke idején csak bűntett miatt vagy collusio gyanúja alapján rendelhetnek el vizsgálati fogságot. A hadüzenet megtörténte, vagy a háború kitörése után az ideiglenes katonai szolgálatra behívott egyén ellen a polgári hatóságok csak akkor rendelhetnek el vizsgálati fogságot, ha ellene olyan bűntett forog fenn, melyre a törvény halálbüntetést vagy öt évi börtönnél súlyosabb büntetést állapít meg. Ezt a rendelkezést, mely a katonai szolgálat természetéből következik, — átvette a javaslat is (143. §. 4—5. bek.). Sőt az még a rendes szolgálatban álló katonai egyénekre is kitérjesztendőnek látszott, mert ezek is esetleg a polgári hatóság rendelkezésének alávetve lehetnék és ^ éppoly kevéssé kívánatos, hogy katonai szolgálatuktól el vonassanak, mint az ideiglenes szolgálatra tehivottak. • 3. A letartóztatás teljesítésére jogosítottak. A javaslat (142. §. 2. bek.) tettenkapás esetében