Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

268 870. szám. A senatus bizottságának jelentése*) kiemeli, hogy a védő jelenléte igazolatlan bizalmatlan­ság a biró iránt, örökös alkalom a kérdések feltevése és a feleletek értelme fölötti vitára. A biró figyelmét — melynek pedig, hogy összpontosítva maradjon, az elszigeteltség bizonyos nemére van szüksége — a széthúzó viták és számos kitérések tulajdonképeni feladatától elvonnák. Nem bizonyos, hogy a barreau függetlensége emez intim természeti! tárgyalásokhoz tudna-e alkalmazkodni. Végre — és ez a javaslatnak legnagyobb árnyékoldala — az igazság felderítésének szüksége arra vezetne, hogy a hivatalos vizsgálat mellett egy másik titkos, párhuzamos eljárás fejlődnék, melyben a csendőrségnek, a magánértesítéseknek jutna az első szerep és mely az igazságszolgáltatás nagy rövidségére nem sokára megfosztaná a rendes vizsgálatot minden életképességtől. Emez indokok alapján ajánlotta a senatus bizottsága a 119. §. helyett kimondatni, hogy a terhelt kihallgatásnál sem az ügyészség, sem a magánfél, vagy képviselője, sem a terheltnek képviselője jelen nem lehet (senatus-bizottsági javaslat 129. §-a: L'interrogatoire a lieu hoi'3 la présenee du ministére public, de la partié civile et de son conseil et du conseil de l'inculpé). A senatus 1882. augusztus hó 5-én elfogadta a bizottság módosítványát, sőt a most idézett szöveg meg lett toldva a következőkkel: »L'interrogatoire et les confrontations ont lieu •mérne au cas de transport, hors la présence« stb. 1 ) Déves igazságügyi miniszter eme szerkezetben nyújtotta be 1882-ben a képviselőházhoz a a senatus által már elfogadott javaslatot. 2 ) A képviselőház bizottsága beható vita tárgyává tette a javaslatot és a senatus által tett lényeges módosításokat. Teljesen helyeselte a bizottság a kormánynak és a senatusnak ama törekvését, hogy a »code d'instruction criminelle« inquisitorius előzetes eljárását a vádper szellemében igyekszik megoldani. Abban is egyetértett — Maigre kivételével — a bizottság a senatus álláspontjával, hogy az előzetes eljárásban a teljes nyilvá­nosság be nem hozható, de nem osztozott a képviselőház bizottságának többsége amaz aggo­dalmakban, melyeknek a senatus bizottsága az ügyfél-nyilvánosság szempontjából kifejezést adott és igy a senatus javaslatának 138. ez.-e helyett szórói-szóra elfogadta a kormányjavaslat 119. cz.-ét (»Hors le cas d'urgence, si l'inculpé est pourvu d'un conseil, le juge ne peut l'interroger qu'en présenee du défenseur, ou lui dűment appelé. Le procureur de la Republique et le conseil de la partié civile ont egalement le droit d'assister aux interrogatoires«). A képviselőház bizottságának jelentése 3 ) behatóan foglalkozik a senatus által felhozott aggályok czáfolatával és érveit leginkább Dupinnek még 1815-ben megjelent »Libre défense des accusés« czímű művének hatása alatt csoportosítja. De kiemeli a bizottság jelentése, hogy éppen nem az a javaslat rendelkezésének értelme, hogy az előzetes eljárás oly szóbeli viták szintere legyen, mint a főtárgyalás. A nagy terjedelmű törvényjavaslatot 1884-ben november hónapban három nap alatt letárgyalta a képviselőház, a nélkül, hogy a bizottság módosításait vita tárgyává tette volna. Az első tárgyalás után a bizottság ismét több módosítást ajánlott, de a fenforgó kérdésre nézve az első bizottsági javaslatot fentartandónak véleményezte. 4 ) *) Nr. 83. Senat session 1882. Annexe au Procés-Verbal de le Séance du 8. Mars 1882. Rapport fait au nom de la Commission chargée d'examiner le projet de loi tendant á reformer le Code d'instruction criminelle pár M. Dauphin sénáteur 7. és következő lapok. *) Nr. 314. Session 1882. Annexe au Procés-Verbal de la Séance de 27. Juin 1882. Rapport suplémentaire fait au nom etc. (138. ez.) 2 ) Projet de Loi adopté par le Sénat sur l'instruction criminelle présenté au nom de M. Jules Gróvy etc. par M. Paul Déves etc. 3 ) Nr. 2377. Chambre des Députés. Troisiéme Législature session extraordinaire de 1883. Annexe au procés-verbal de la séance du 15. Novembre 1S83. Rapport fait au nom de la Commission chargée d'examiner le projet de loi adopté par le sénat sur l'instiuction criminelle par M. René Goblet Député. Paris 1883, 4 ) Nr. 3793. Chambre des Députés. Troisiéme législature session de 1885. Annexe au procés-verbal de la séance du. 4. Juin 1885. Eapport supplémentaire fait au nom de la commission chargée d'examiner le projet de loi adopté par le sénat sur l'instruction criminelle. Par U. Bovier Lapierre, Député.

Next

/
Oldalképek
Tartalom