Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
87®. szám. ' 269 A képviselőház ekkor nem tárgyalta a javaslatot. Demőle igazságügyminister 1886-ban a senatus által elfogadott szerkezetben ujolag a képviselőház elé terjesztette a javaslatot, mely eddig azonban törvényerőre nem emelkedett. 5 ) Látni való tehát a komoly reformtörekvés, melylyel a franczia Code d'instruction criminelle-nek az előzetes eljárást az inquisitorius per szellemében szabályozó rendelkezései átalakításához fogtak. Elismeri maga a franczia igazságügyi kormány, hogy e ponton a külföld törvényhozásai messze túlszárnyalták a franczia code álláspontját. »A mi codexünk — mondja Le Royer, törvényjavaslatának általános indokolásában — nem felel meg többé Európa legbölcsebb és legfelvilágosodottabb büntetőjogászai által ma már elfogadott és meghatározott elveknek.« Nem is tartózkodik a Le Royer-javaslat az osztrák 1873-iki törvénynek éppen a terhelt kihallgatására vonatkozó rendelkezéseiből legtöbbet csaknem szórói-szóra átvenni (Le Royerjavaslat 120., 121., 122. ezez.). 4. Belgiumiban az új bíínvádi eljárási javaslat előkészítése alkalmával szintén nagy gondot fordítottak a terhelt kihallgatását szabályozó rendelkezésekre. A tételes jog a jogforrás azonosságánál fogva egyazon hiányokban szenved, mint a franczia jog. A külömbség a franczia és belga gyakorlat közt egyedül az, hogy a terhelt kihallgatása Belgiumban nem fajult el oly inquisitorius vizsgálattá, mint Francziaországban. A kormány által előterjesztett javaslat nem tartotta szükségesnek a terhelt kihallgatásánál az angol jog szabályait utánozni, sőt az ügyfélnyilvánosságot is kizárta. (127. ez. L'inculpé sera interrogé par le juge d'instruction, saus autre assistance, que celle du greffier.) A képviselőház bizottsága beható vita tárgyáyá tette e kérdést. Megfontolták ama visszaéléseket, melyek a titkos kihallgatásai járhattak, és habár éppen nem vonták kétségbe a tudomány által e téren mindig hangosabban követelt radicalis újítások elméleti igazságát, még sem tartották gyakorlatilag indokoltnak a franczia Le Royer-javaslat ügyfél-nyilvánosságának utánzását. »Belgium nem ismer — mondja a bizottsági jelentés — oly boszantó praktikusukat, kik a terhelt lelki állapotát összezavarják, és kikről másutt oly sokat beszélnek; nem ismeri amaz erkölcsi kínvallatásokat, melyek kétes értékű beismerések kicsikarását czélozzák.« Csodálkozásának ad kifejezést e jelentés a fölött, hogy Ausztriában, Hollandiában és Francziaországban folyton attól tartanak, hogy a vizsgálóbíró a vád simulékony és szenvedélyes eszközévé válik és ennek megakadályozása czéljából szükségesnek tartják expressis verbis megtiltani a fogásos, kétértelmű, nyelvreadó stb. kérdések tételét. Ilyen rendelkezésekre Belgiumban nincs szükség. De a jelentés általában is fölöslegesnek tartja ezeket, mert sértők lehetnek ama biróra nézve, ki feladatának magasztosságától át van hatva, és kinek nincs egyéb vezércsillaga, mint amaz őszinte óhaj, hogy az igazságot felderíthesse, viszont hatástalanokká válnak oly bírákkal szemben, kiket előítélet vagy szenvedély a mérséklet és igazság útjairól leterelnek. A belga javaslat tehát a kérdések tevésére vonatkozó ama szokásos tiltó rendelkezéseket, melyek a német particularis törvények nyomán az 1873-iki osztrák törvényben és a jelen javaslatban is foglaltatnak, teljesen mellőzi. 5. Az 1873-iki osztrák bűnvádi perrendtartás, bár a continentalis perrendek között — mint ez már a jelen munkálat során sokszor említve volt — legtökéletesebben valósította meg a vádrendszer követelményeit, a terhelt kihallgatásáról szóló rendelkezései tekintetében (XV. fejezet) mégis távol áll a radicalis újítás programmjának megvalósításától. Nincs e fejezet rendelkezései között a biró ama figyelmeztetése, hogy a terhelt nem köteles a hozzá intézett 5 ) Nr. 371. Chambre des députés. Quatriéme législature session de 1886. Annexe au proces-verbal de la séance du 28. Janvier 1886. Projet de loi adopté par le Sénat sur l'instruction crimlnelle présenté au nom de M. Jules Grévy etc. par M. Demőle etc.
