Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 241 mely adatok alapján lehet a főtárgyalást megtartani, hanem azokat a mozzanatokat is kipuhatolni igyekszik, melyek alapján a bűnvádi eljárás megszüntethető. E pártatlan perelőkészítéshez fűzött érdekek követelték éppen, hogy a perelőkészítés munkájában ne csak a kormányhatalom képviselői, hanem a független birói hatalom letéteményesei is részt vegyenek. Minő szerepet ad a vizsgáját folyamán az ügyfeleknek a javaslat, ez alább az ügyfélnyilvánossággal kapcsolatban lesz tárgyalva. B) A reformmozgalom legtöbbet hangoztatott követelménye a nyilvánosság behozatala a vizsgálatban. Sokan vannak, a kik a teljes, de még többen, a kik az úgynevezett ügyfélnyilvánosság (Parteienöffentlichkeit) mellett foglalnak állást. A teljes nyilvánosság mellett rendszerint egyazon érveket szokták felhozni, melyek a főtárgyalás nyilvánosságát teszik szükségessé. Elfelejtik azonban, hogy midőn a főtárgyaláson van az ügy, akkor már a kellő tájékozásra szolgáló adatok össze vannak gyűjtve, ellenben a vizsgálatnak éppen az a czélja, hogy a még együtt nem levő adatokat megszerezze s igy legtöbbször az eljárás tervszerűsége és sikere romlanék le, ha a vizsgálóbíró minden ténye a nagyközönség jelenlétében történnék. Anglia példájára való utalás, mint ez már az általános 1 észben érintve volt, nem lehet döntő. Egyrészről nem szabad elfelejteni, hogy Angliában a vizsgálatot, távol minden nyilvánosságtól, a rendőrség teljesíti. A biró Angliában éppen nem foglalkozik adatok és bizonyítékok összegyűjtésével, hanem csak mérlegeli a már összegyűjtött és a felek között vita tárgyává tett adatokat. Ily rendszer mellett a békebiró előtti vizsgálati eljárás teljes nyilvánossága nem is veszélyeztetheti az eljárás sikerét. De oly perrendtartásban, mely a vizsgálóbírót az adatgyűjtés jogával és a vizsgálat vezetésével ruházza fel, végzetessé válhatna a vizsgálat nyilvánossága. De még ama rendszer mellett is, mely Angliában fennáll, sok panasz hallható a vizsgálati eljárás nyilvánossága ellen, és a törvényhozás gondoskodott is arról, hogy az esetre, »ha az igazság czélja követeli«, a vizsgálati eljárásban a nyilvánosság kizárható legyen (11., 12. Vict. C. XLII. 19.). Egyébiránt, hogy a nyilvánosság elve nem talál feltétlen és kizárólagos elismerésre az angol eljárásban, mutatja, hogy valamint a nagy jury előtti eljárás, úgy a »privy councik ülései titkosak. A teljes nyilvánosság kérdése élénk eszmecsere tárgya volt, valamint a német birodalmi perrendtartás javaslatának, úgy a legújabb belga éa franczia javaslatok tárgyalásánál is, de annak ártalmait mindenütt túlsúlyban állóknak látták, és így azt a vizsgálatra ki nem terjesztették. Hasonlóan járt el a jelen javaslat is, mert pusztán politikai chablonok kedvéért nem lehet feláldozni a társadalomnak ama nagy érdekeit, melyek a bűntettek felfedezésének sikeréhez fűződnek, de másrészről az ártatlanul gyanúsítottaknak sem válik hasznára a nyilvános meghurczoltatás. Perjogi szempontból sokkal fontosabb az ügyfél-nyilvánosság elve, mert mig a közönség megjelenhetését biztosító nyilvánosság mellett a közönség egyszerűen a szemlélő szerepét tölti be: addig az ügyfélnyilvánosság a feleknek (vádló és terhelt) közreműködését biztosítja a vizsgálati eljárásban akként, hogy az eljárás minden fontosabb mozzanatáról, bizonyítékok felvételéről értesítést nyernek, ezeknél jelen lehetnek és vitázat tárgyává tehetik az összegyűjtött adatokat. Az ügyfélnyilvánossság ily terjedelemben ugyan nincs egyetlen continentalis iörvényben sem megvalósítva, de ismét nincs ujabb törvény, mely az űgyfélnyilvánosság követelményeinek kisebb-nagyobb mértékben ne törekednének megfelelni. Hogy a terhelt már a vizsgálati eljárásban védelemmel élhessen, hogy mindenik ügyfél indítványozó jogot gyakorolhasson, hogy az ügyfelek az ügyiratok megtekintésétől feltétlenül KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVII. KÖTET. 31