Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 237 még a nyomozásnál (100. §.) is kiemelni, mert teljesítése legfontosabb. A vád emelésével az ügy a vizsgálóbíró kezére, illetőleg a biróság elé kerül s ez időponttól az ügy végleges befejezéséig a vád képviselője vagy más nyomozó hatóság soha sem jön abba a helyzetbe, hogy bírói ellenőrzés nélkül a terhelt sorsát érintőleg valamely intézkedést tehetne. A nyomozó hatóságok önálló működés iránti joga megszűnik, mihelyt a vád elő van terjesztve, s ha a biróság igénybe veszi is a rendőrséget, ennek eljárását a biróság felhívása szabályozza, a biróság direktívája adja meg neki az irányt. Minthogy pedig a biróság az ügyfelek fölött áll, s teljesen pártatlan a váddal éppúgy, mint a védelemmel szemben: nem kell tartani attól, hogy az üldözés gondolatától elragadtatva, csak a vádat fogja szolgálni s a védelem érdekei előtt szemet huny. A bíróságok pártatlansága elég biztosíték arra, hogy az anyagi igazságot fogják szem előtt tartani akkor

1 is, ha lépten nyomon nem figyelmezteti is őket a materiális védelem érvényesítésére irányuló külön szabály. Másként áll a dolog a nyomozás folyamán, a hol az eljárást' a vád képviselője vezeti, a ki a rendőrséggel nyomoztat, vagy maga látja el a nyomozás teendőit. A kir. ügyész, mint a vád képviselője, bármennyire át legyen is hatva az igazság érzetétől, könnyebben szem elől tévesztheti a materiális védelmet, mint a biróság. Talán még jobban kell ettől az egyoldalúságtól tartani a rendőrséggel szemben, melynek alárendeltebb tagjai nincsenek a műveltség s értelmi fejlődöttség ama fokán, hogy minden direktíva nélkül le tudnák győzni a minden áron való üldözés ösztönét, mert élethivatásuk gyakorlása közben úgyszólván vérükbe ment át. Ehhez járul az a körülmény, hogy a nyomozás, a javaslat rendszere szerint, a legtöbb esetben a főtárgyalás alapjául fog szolgálni, ennek anyagát ily esetben a vádló gyűjti egybe. Midőn a javaslat ezt a rendszert elfogadta, számot kellett vetnie az emberi gyarlóságokkal; szem előtt kellett tartania azt, hogy a nyomozás folyamán az áll a terhelttel szemben, a ki a főtárgyaláson ellenfele lesz, s a ki esetleg az üldözés gondolatától elragadtatva, a terhelt védelmi érdekét nem veszi kellő figyelembe. Mindezeknél fogva szükségesnek tartotta a javaslat a materiális védelmet a nyomozás terén még külön biztosítani, s a nyomozó hatóságokat újra és tüzetesen arra utasítani, hogy bármily súlyos is a bűntett, bármily rettentő is a bűnös gonoszsága, egyenlő gondossággal gyűjtsék össze a terhelő és a mentő körülményeket. A 100. §. második bekezdése szintén az anyagi védelem érdekének kivan szolgálni, midőn feljogosítja a gyanúsítottat arra, hogy ha a nyomozás megindításáról értesült, vagy ha annak folyamán védelmi adatait figyelmen kívül hagyják, ezeknek megállapítása végett a járásbíróságtól nyomozó cselekmények foganatosítását kérhesse. 8. Hogy miként kell megkezdeni a nyomozást, erről a javaslat nem rendelkezik. Az esetek ezernyi változataihoz képest fog külömbözni az eljárás. Mily utakat válaszszon a rendőrség apparátusa a bűntettek és tetteseik felfedezésének munkájában, mily arányban induljon meg a. tudakozódás, megfigyelés, kutatás : ez oly kérdés, melyet taxativ felsorolásokkal kimeríteni nem lehet. De a perrendtartásnak nincs is erre szüksége, mert a nyomozás megkezdése közvetlen jogkövetkezményekkel nem jár s ezért nincs is formális határozathoz kötve. Nehogy azonban a nyomozás, mely az arra hivatott hatóságokat és közegeket nagy hatalmi körrel ruházza fel, az állampolgárok ok nélküli zaklatásává fajulhasson, tüzetesen meg kellett jelölni a határt, a meddig folytatható, vagyis meg kellett határozni az eseteket, melyekben a nyomozás befejezendő, illetve megszüntetendő. A javaslat a befejezés esetét a 101. §. második bekezdésében, a megszüntetés eseteit pedig e szakasz 1.,.2., 3. és 4. pontjaiban sorolja fel. a) Lehet, hogy az ügyészségnek a hozzá érkezett feljelentésre vagy indítványra egyetlen nyomozó cselekményt sem kell végezni, mert maga a feljelentés vagy indítvány elegendő az