Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. ?35 is (98. §. utolsó bek.) és ha azt tapasztalja, hogy vagy az eljárás alakiságai hiányosak, vagy a házkutatás stb. tartalmilag hiányos, nem kimerítő, vagy bármi tekintetben fogyatékos: a kérdéses cselekményt kiegészíti vagy ismétli, a törvényellenes lefoglalást vagy előzetes letartóztatást pedig hatályon kivül helyezi, illetőleg az utóbbiakat, ha törvényszerűen voltak alkalmazva, fentartja. A lefoglalás tárgyában a vizsgálóbíró határozati joga biztosítékot nyújt a vagyoni jogok helytelen korlátozása ellen, illetőleg ha e korlátozás szükséges, a megfelelő szabályok szoros megtartása iránt. Hogy a vizsgálóbírónak a letartóztatás kérdésében azonnal kell intézkednie, ezt a személyes szabadság oltalmazása követeli. 5. A nyomozás vezetésének sikere érdekében múlhatatlannak mutatkozott a rendbttntetés jogát biztosítani a nyomozó hatóság részére (97. §.). Ezt a jogot azonban nem lehetett kivétel nélküli, általános szabályként felállítani. Nemcsak czélszerfíségi, hanem jogi indokok követelik a kivételek megállapítását. Két szempontból kell itt kiindulni; az egyik közjogi jelentőségű", a másik a kivételes hatáskörben gyökerezik. Nem szenved kétséget az a tétel, hogy a büntető igazságszolgáltatás valamint egészében, ugy részeiben közjogi jellegű functío; következéskép, mindazok a tényezők, melyek az igazságszolgáltatásnál közreműködnek, hasonló szempont alá esnek. Ez a szabály nemcsak a bíróságra, hanem a kir. ügyészségre nézve is áll, sőt a védőre is kiterjed. A védő, midőn a gyanúsított vagy terhelt védelmében eljár, nem az egyes embernek magánügyét képviseli, nem arra törekszik, hogy a bűnös a büntetés alól szabaduljon. Tisztje felülemelkedik a terhelt egyéni érdekén s azt veszi czélba, hogy az igazság érvényesüljön. A külömbség az ügyész és a védő jogi állása közt, csak az, hogy mig az ügyész, mint az államnak kiváló jogokkal s hatalommal felruházott képviselője, köteles valamint a terhelő, úgy a mentő körülményeket érvényre juttatni, addig a védő csak arra szorítkozik, hogy védettjének érdekét az anyagi igazság keretén belül oltalmazza. Minthogy pedig az igazság nemcsak akkor közérdek, ha megtorlásról, hanem akkor is, ha enyhítésről vagy arról van szó, hogy az ártatlan ártatlansága kiderüljön : ebből a szempontból nem tagadható, hogy a védőnek a védelem keretén belül közjogi állása van, segítő társa ő a nyomozó hatóságnak, az ügyésznek éppúgy, mint a bírónak. Mint ilyen, nem lehet alávetve a közönséges rendbüntetésnek. Ugyanez a szabály áll minden ügyfelet képviselő ügyvédre is. Ezért a javaslat a közönséges rendbüntetés helyett a félnek vagy a sértettnek ügyvédje ellen a távozásra kötelezést és ha fegyelmi vétséget követtek el, az illetékes fegyelmi hatóság értesítését alkalmazza. A most kifejtett indokokkal csaknem azonos motivumok vezették a javaslatot arra, hogy a szakértőket s a bírósági tanukat is megkímélje az elzárástól, mint rendbüntetéstől. A szakértő a bíróságnak s a nyomozás vezetőjének szaksegéde, a bírósági tanú pedig segéde a tények fixirozásában. Eme kivételes állásuk hasonlókép kizárta a közönséges rendbüntetés alkalmazását. Végül ki kellett venni a rendbüntetés alól a katonai bíróság hatóságának alávetett egyéneket. Ezt az intézkedést a kivételes hatáskör tette szükségessé. Nehogy azonban a nyomozó hatóság az esetleg garázdálkodó katonai egyénekkel szemben védtelen legyen, — fel kellett jogosítani arra, hogy az ilyen egyéneket rendreutasíthassa, s ha az czélra nem vezet, az eljárás helyéről eltávolíthassa. Magától értetődik, hogy az eltávolítás, ha máskép nem lehetséges, karhatalommal is foganatosítható. A reudreutasítás és eltávolítás azonban a hatósági tekintélynek megsértéseért s az eljárás megzavarásáért nem nyújt kellő elégtételt, ennek kieszközlése végett tehát a legközelebb levő katonai hatóság megkeresését rendeli a javaslat. 6. A javaslat 1. §-á felállítja azt az általános szabályt, hogy bűnvádi ügyben birói eljárásnak csak nyomatékos gyanú alapján van helye. Ha a kir. ügyész fellépése esetén is megköveteli, hogy a vádat nyomatékos gyanú 30*