Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 205 azokat vagy sem. Ellenben mellőzés oka, a kizáró okokon kivül, lehet mindaz, a mi alkalmas a biró elfogulatlansága iránt kétséget ébreszteni és a mi a birót csak akkor teszi inhabilissé, ha a mellőzés okául felhozott körülményt az ennek elbírálására hivatott hatóság alaposnak találta. A continentalis jogoknak e kettős irányú megkülönböztetését az angol jog nem ismeriHasonlóan nincsenek az angol jogban részletesen felsorolva azok az okok sem, melyek a birót az eljárásra alkalmatlanná teszik. A birói elfogulatlanság oltalma egy általános tételben jut kifejezésre. »Ha a biró — így szól a tétel — valamely per eredménye által személyesen érdekelve van, hivatalát nem gyakorolja.« A felek ez ok miatt kérhetik a biró kizárását, de tartozik a biró hivatalból is gondoskodni arról, hogy ily ügyben el ne járjon. Mikor kelljen a per eredményét olyannak tekinteni, mely a biró pártatlanságát veszélyezteti, mindig az egyes eset körülményei szerint ítélendő meg. (A rokonságot nem mindig tekintik kizáró oknak. így Brooks-nak Earl Rivers elleni ügyében az eljárásra alkalmasnak volt kimondva ama biró, kinek nővére a vádlott neje volt, mert — úgymond az indokolás — »nem tehető fel a bíróról az a hajlam, hogy valamely fél iránt kedvezést tanüsítson«.) A franczia »Code d'instruction criminelle«, eltekintve az esküdtek visszavetésére vonatkozó rendelkezésektől, melyek minden európai esküdtszéki eljárásnak mintájául szolgáltak) külömben nem rendelkezik a bírák kizárásáról és mellőzéséről. A joggyakorlat azonban a hasonszerűségnél fogva a polgári perrendtartás (Coda de procédure civile) 378. s következő czikkeit alkalmazza a »recusation« és »abstention« tekintetében. Hasai jogunk a birói hivatás teljesítésére mindig szükséges kelléknek tekintette azt, hogy a biró az ügy által sem közvetve, sem közvetlenül ne legyen érdekelve. (Hk. előbeszéd 14., 1635: 18., 1659:53., 1723:18. stb.) Ilyen érdekeltség miatt kizárták a birót, ha maga volta bűntett által sértett (Hk. I..14., 1500 : 8.), ha a sértettel fel- vagy lemenő ágbeli, vagy negyedizigleni oldalrokonsági, vagy másodizigleni sógorsági, örökbefogadó és gyámságból eredő közelebbi viszonyban áll (1500 : 8.); ha az ügyben mint tanú vagy szakértő ki volt hallgatva, ha mint képviselő vagy közbenjáró, mint vádló vagy védő közreműködött (Hk. előbeszéd, 16. II, 22., 82.; 1471:14., 1868 :LIV. f.-cz. 56. §.; 1872-iki javaslat 15. §.). Továbbá az 1613 : 23. t.-cz. és az 1723 : 28. t.-cz. kimondták, hogy ama biró, ki az ügyben alsófolyamodású bíróságnál bíráskodott, nem vehet részt az ügynek felebbviteli elintézésében. A kizárás törvényes okain kívül még elfogultság okából is szorgalmazhatták a felek az érdekelt biró mellőzését. Az 1843-iki javaslat szintén behatóan foglalkozott mind a bíráskodási képtelenség (8. fejezet), mind a bírói visszavetés (9. fejezet) kérdéseivel. E rendelkezések szerint képtelen a bíráskodásra az, ki a vádlottal, vagy a sértettel házassági, eljegyzési, egyenes ágú, vagy harmadik ízig oldalágú rokonsági vagy sógorsági viszonyban áll, vagy maga volt megsértve. Az indokolt visszavetési jog gyakorlatát megengedte a javaslat a közvádlónak, a vádlottnak és a sértettnek, ha a biró vagy a jegyző a) vádlottal vagy sértettel oldalágon negyedik izű rokonságban vagy sógorságban van, b) valamelyikökkel személyes ellenségeskedésben áll, c) a vádlottnak, vagy sértettnek ügyvédje, vagy szolgálatában volt, d) a kérdéses ügy elítélésénél más bíróságnál résztvett, e) mint tanú vagy műértő ki volt hallgatva vagy lesz kihallgatandó. A javaslat kiterjeszkedett a közvádló kizáró okainak meghatározására is. E rendelkezések szerint nem járhat el a közvádló azokban az esetekben, melyekben a biró is képtelen a bíráskodásra, továbbá, ha a közvádló,a vádlottal oldalágon a negyedik fokú atyafiságban vagy sógorságban van, ha abban az ügyben mint tanú vagy műértő kihallgatva volt, vagy ki fog