Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
168 870. szám. legnevezetesebb az, hogy a vizsgálat folyamában az iratok megtekintését kérheti, a bizonyító adatok megszerzésénél közreműködhet, a végtárgyaláson pedig a közvádló jogaival élhet. E törvény külön szabályozza a károsult fél jogait, a kárt hivatalból nyomoztatja; a a károsult az iratokat — ha különös aggodalom fenn nem forog — már a vizsgálat folyamán megtekintheti, a végtárgyalásra külön kérelem nélkül is megidézik s ott a tényállás kiderítésére és polgári igényeire vonatkozólag indítványokat tehet. (243., 244.,- 253. § ok), Az 1864-ben kelt badeni büntető' perrendtartás bő vitette ki először a főmagánvád eseteit körülbelül arra a terjedelemre, mely a jelen javaslat 41. §-ában található. Kizárólagos magánvád tárgyává tette a hamis feladás (falsche Beschuldigung), rágalmazás, becsületsértés, önbíráskodás, erőszak, könnyű és vétkes testi sértés, az árú védjegy-bitorlás, a gyári titok közlésének, a levéltitok és szerzői jog megsértésének vétségeit. Ugyané nyomon halad a száz királyságnak 1868-iki (revideált) büntető perrendtartása. A badeni törvény esetein kívül felvette még a laksértés, a házasságtörés és a házastárs hűtlen elhagyásának (bösliche Verlassung), továbbá a káros hirek terjesztésének vétségeit és néhány kihágást. A jelenleg érvényben levő német birodalmi büntető eljárási törvény javaslata eredetileg abból a szempontból indult ki, hogy a büntető eljárás egyáltalán nem szolgál magánérdekek kielégítésére s hogy az államügyészségnek közérdekből gyakorolt vádjoga mellett magán-vádjognak nem lehet helye. Mindazáltal nem zárkózhatván el ama tény elől, hogy vannak magánérdekek, melyeket a büntető törvényhozás eddig is figyelembe vett, s hogy vannak bűncselekmények, melyek első sorban nem az államot, hanem az egyént sértik, kivételképen mégis tért nyitott a magánvádnak. Elfogadta tehát a principális magánvádat a becsületsértésnek és a testi sértésnek azokban az eseteiben, melyek hivatalból nem üldözendők. Egyéb bűncselekményekre nézve a magánvádjog határait az anyagi büntetőtörvény indítványi delictumaiban vélte feltalálhatni, s ennélfogva az első javaslat, követve az 1867-iki porosz törvényt, subsidiarius magánvádat adott a magáninditványra vagy birságra (Busse) jogosítottnak, ha az államügyészség az üldözést el nem vállalja. Ezenkívül csatlakozást engedett azoknak az egyéneknek, kik a magánvádra jogosítvák (mellékvádló, Nebenklager); aőt e csatlakozást kötelező formává tette arra a félre nézve, a ki folyamatban levő eljárásban bírságot követelt. A német javaslat fölött folyt bizottsági tárgyalások a jelen javaslat magánvádjának megítélése szempontjából oly tanulságosak, bogy azoknak rövid ismertetése igazoltnak mutatkozik. A kormánymunkálat első olvasásakor a bizottságban két ellenindítványt tettek. Az egyik Gneist tanártól származott s a subsidiarius népvád intézményét ajánlotta. Lényeges tartalma az volt, hogy ha az államügyészség a bűncselekmény üldözésére szóló indítványt elutasítja, vagy az ügy megszüntetését határozza el, »a polgári jogok « (Ehrenrechts) élvezetében levő minden perképes indítványozónak joga van saját felelősségére magánvádat emelni. E jog az államügyész értesítése vételétől, vagy az eljárás megszüntetésétől számított három hónap múlva elenyészik. Ha több magánvádló jelentkezik, úgy az, kinek indítványára a bíróság a vizsgálatot elrendelte, kizárja a többieket. A főmagánvádló ügyvéddel köteles magát képviseltetni és az állampénztár előrelátható költségeit biztosítani, ha csak szegényjogon nem perel. A vád indítása vádirat benyújtásával történik, mely a terhelttel nyilatkozás, az államügyészséggel pedig tudomásvétel végett közlendő. A bíróság határoz a vizsgálat elrendelése, vagy a vád visszautasítása fölött. A további eljárás lényegileg követi az államiigyészi vád esetében alkalmazandó szabályokat s a magánvádló az államügyész jogait gyakorolja. Ha a magánvádló meghal, itgy ügyvédje saját felelősségére folytathatja a vádat, vagy azt az ügyészség is átveheti. Ha egyik sem történik, a biróság a
