Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

146 870 szám. A javaslat a menteli jog hatályának csak kezdőpontjáról rendelkezik, ennek végsőpontjáról nem volt szükséges kifejezett rendelkezést tenni, mert ez részben a főrendi és képviselőházi tagság külömböző jellegéből, részben az 1867: XII. és 1885: VII. törvényczikkek határozataiból világosan kitűnik. Áttérünk a 32. §. rendelkezéseinek részleteire. Abból, hogy a magyar országgyűlés és az osztrák delegatio tagjai mentelmi joguknak felfüggesztése előtt terhelt gyanánt nem idézhetök s elő nem vezethetők, az következik, hogy még ha önként jelentek volna is meg a bíróság előtt, terheltkép való kihallgatásuknak nincs helye, mert mint a képviselőháznak több ízben hozott határozata is kimondta, a mentelmi jogban foglalt kiváltságokról az országgyűlés tagjai saját akaratukból sem mondhatnak le. A terhelt gyanánt való idézés tilalmából következik továbbá, hogy a mentelmi jogot élvezőkkel szemben nem teljesíthetők az eljárásnak ama cselekményei, mélyek a terhelt gyanánt való idézést feltételezik. Tehát ellenök vádirat nem adható be, vádhatározat nem hozható, főtárgyalás nem tartható. Ellenben nem zárják ki a 32. §. rendelkezései, hogy az országgyűlés tagja ellen indítandó bűnvádi eljárás sikeréhez szükséges nyomozó és vizsgálati cselekményeket mentelmi jogának felfüggesztése előtt is teljesítsék. Főleg áll ez azokról a cselekményekről, melyek a bűnjelek biztosítása, a bűncselekmény nyomainak megőrzése végett szükségesek. A tényállás megállapítása végett teljesíthető tanuk vagy szakértők kihallgatása is. Ezek a cselekmények, valamint a korábban hozott bírói határozatok hatályban maradnak, csak az utóbbiaknak effectuálása, illetőleg végrehajtása hagyandó függőben, ha a mentelmi jogba ütköznék. A személyes szabadságot érintő kényszerintézkedéseket a 32. §. második bekezdése korlátozás nélkül, feltétlenül zárván ki, ebből kétségtelen, hogy a mentelmi jog felfüggesztése előtt, illetőleg tettenkapás esetén kívül törvényhozás tagja ellen a személymotozás, a házkutatás és a lefoglalás nemcsak a saját, hanem másnak bűnügyében sem foganatosíthatók. A mentelmi jog megsértésével indított bűnvádi eljárás, illetőleg foganatosított birói cselekmények eo ipso semmisek és azokat a felső bíróságok esetleg hivatalból kötelesek megsemmisíteni (379. §. utolsó bekezdés). Nem zárja ki ellenben a mentelmi jog a büntető biróság részéről hozott és büntetést megállapító amaz ítéletek végrehajtását, melyek a mentelmi jog felfüggesztése után keletkeztek. Ha ugyanis az országgyűlés vagy delegatio valamely meghatározott concrét bűncselekményért kiadta egyik tagját, az eljárás ezért a bűncselekményért akadály nélkül folytatható le és fejezhető be, mert annak perjogi előfeltétele meg van adva, az országgyűlés illető háza már kijelentette, hogy ennek a tagjának perbefogására alapos ok van. Az illetékes biróság által jogerősen megállapított büntetésnek törvényességét és mértékét pedig az országgyűlésnek nem áll jogában felülvizsgálni. Jogilag tehát teljesen igazolt a javaslat XXVIII. fejezetének álláspontja, mely e részben a mentelmi jognak ujabb felfüggesztését nem irja elő, illetőleg nem rendeli, hogy a törvényhozó testületnek illető tagját a büntetés végrehajtása végett újra ki kellene kérni. . E felfogást a gyakorlati czélszerűség tekintetei is legnagyobb mértékben támogatják. Szembetűnő, hogy az ellenkező nézetnek törvényerőre emelkedése esetében az országgyűlésnek illető tagja szökéssel könnyen menekülhet a büntetés elől. A legnagyobb mértékben illogicus és visszás volna az is, hogy ha az országgyűlésnek azt a tagját, a ki mentelmi jogának felfüggesztése folytán az ellene indított bűnvádi eljárás alatt előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban volt, — mihelyt ellene jogerősen szabadságvesztés-büntetést állapítottak meg, azonnal szabad lábra kellene helyezni és mindaddig szabad lábon hagyni, mig a büntetés végrehajtásához az országgyűlésnek ujabb engedélyét nem eszközölték ki. A jelenlegi gyakorlat, illetőleg az országgyűlés felfogása is a javaslat álláspontja mel-