Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

120 870. szám. illetékesség, hol a külföldön elkövetett bűncselekménynyel terhelt a magyar hatóság hatalmába került (25. §.). De ez elv is csak akkor érvényesül, ha a terheltnek lakó- vagy tartózkodó helye ismeretlen. További elvek az összefüggés (fórum connexitatis) (18., 19. §-ok) és a viszonvád (fórum connexitatis formális) (23., 530. §-ok) illetékességi elvei. E rendes illetékességi elveken kívül még rendkívüli illetékességet is ismer a javaslat. Ilyen rendkívüli illetékesség az, melyet a kir. curia állapithat meg, ha külföldi hatóság az általa kiadatni szándékolt egyénnek bűnvádi eljárás czéljából való átvételével magyar hatóságot megkínál és az illetékesség másként meg nem állapítható (26. §.), továbbá a Uróküldés esetei (29. §.) és ha a felső bíróságok az ítélet megsemmisítésével uj eljárást rendelnek el és azt más biróságra bízzák (404. §.), mely utóbbi azonban a perorvoslatokról szóló fejezetben lesz bővebb fejtegetés tárgya. Az illetékességnek valamennyi elvénél abból indul ki a javaslat, hogy a vizsgálóbíró és a vádtanács illetékessége ama bíróság illetékessége után irányul, mely mellé rendelve vannak. Ezt azonban nem volt szükséges kifejezetten kimondani, mert magától értendő, hogy az illeté­kességre nézve nem lehetnek elütő szabályok az ítélethozásnál és ismét mások az eljárásnak perelőkészítő szakában. Ezek a javaslat illetékességi elvei. Áttérünk az azokat megvalósító részletes szabályokra. 1. Az elkövetés helyének fogalmát a javaslat, egyezőleg az ujabb perrendtartásokkal, nem határozza meg, hanem e fogalmi kör kitöltését az anyagi büntetőjog rendelkezésére, a gyakor­latra és a tudományra bizza. Azt azonban, követve a legtöbb particularis német törvényt (thüringiai 51. §., hannoveri 90. §., altenburgi 31. §., szász törvény 49. §) és az osztrák perrendtartást (51. §.), szüksé­gesnek tartotta kiemelni, hogy az eredmény bekövetkezésének helye irreleváns az elkövetés helyének megállapításánál (16. §. első bekezdés). Hogy mit kell tulajdonképen az »eredmény« fogalmi köréhez kötni, ez igen vitás. Figyel­meztetésül szolgáljon az a szabály, hogy a cselekvést magát nem szabad azonosítani az ered­ménynyel, következéskép az eredmény alatt mindig az elkövetés utolsó mozzanatától térben és időben különálló eredményt kell érteni. Ilyen például az ölésre irányzott cselekményeknél a sértett halála, melynek bekövetkezése helye magában véve nem tekinthető az elkövetés helyének. E szabály szemmeltartása mellett nem lesz nehéz megállapodni az úgynevezett távolsági bűncselekmények (Distanzverbrechen) elkövetése helyére nézve. Éppen mivel az elkövetés helyének megállapítása nagyon vitás, ennélfogva tekintettel oly bűncselekményekre, melyeknél a tény­áíladék helyileg szétválasztott több elkövető cselekményből állhat: a javaslat fölösleges illetékességi viták megelőzése czéljából kimondja, hogy ha a bűncselekmény több bíróság területén volt elkövetve, vagy bizonytalan, hogy több bíróság területei közöl melyiken követték el, akkor az illetékességre nézve a megelőzés határoz (16. §. második bekezdés). Ha tehát pénzhamisítás esetében egyik bíróság területén a minta vagy lemez volt elkészítve, a másik bíróság területén pedig nyomtatták a hamis pénzjegyet: akkor mindkét hely elkövető helynek mondható és ille­tékessé az lesz, mely az első határozatot hozta, vagy rendelkezést tette. E szabály éppen nem önkényes, hanem természetes alapon nyugszik, mert ama tények, melyek a vád tárgyává tett bűncselekmények törvényes ismertetőjelei, a bünvád szempontjából egyenlően lényegesek, teljesen egyenértékűek. A csalás bűncselekményénél például a jogtalan vagyoni haszon szerzésének czéljából ravasz fondorlat alkalmazása, továbbá a tévedésbe ejtés és végre a vagyoni károkozás egyenértékű ismertetőjelek. Már most, ha a terhelt az egyik törvényszék kerületében írja a ravasz fondorlatot tartalmazó levelet, és az illető a másik törvényszék kerületében kapja meg és itt keletkezik tévedésbe ejtése és e tévedésbe ejtése

Next

/
Oldalképek
Tartalom