Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-854. A közgazdasági bizottság jelentése, „a találmányi szabadalmakról” szóló törvényjavaslat tárgyában

52 854. szám. kérÖ versenytársai, tehát legtöbb esetben practicus szakemberek részletes szakismereteik által a legtöbb és legjobb anyagot szolgáltatják az újdonság megítéléséhez. A negyedik rendszer az elővizsgálat! rendszerrel combinált felszólalási rendszer, mely kettős rendszernek előnyei és hiányai a két rendszer ecsetelt tulajdonságaiból állapithatók meg. Az ötödik rendszer az úgynevezett: »systeme de l'avis préalable«, mely a szabadalmat az alaki előfeltételek fenforgása esetén az újdonság megvizsgálása nélkül kiadj i, de melynél az adományozó hatóság ujdonsági defectus észrevétele esetén a kérvényezőt bizalmas módon ezen hiány létezésére figyelmezteti, de e figyelmeztetésen kívül egyebet nem tesz, miután a kérvényező belátására bizatik, vájjon kérvényét fenn akarja-e tartani, módosítani vagy visszavenni. Figyelemmel a jelzett öt rendszer tulajdonságaira, a mi viszonyaink között a legelőnyösebbnek mutatkozik a felszólalási rendszer. Az elövizsgálati rendszerhez nagy anyagi és szellemi tőke szükséges a nélkül, hogy absolut helyes eredmény éretnék el. Iparosainkra a felszólamlási eljárás által jótékony hatás fog gyakoroltatni, figyelmük a maguk szakmáikban létező javitásokra fel fog keltetni, és ők maguk ez által serkentve lesznek saját iparágaikat fejleszteni. Ezen rendszer alkalmazása esetén nálunk a jövőben gyoráan és olcsón lesz lehetséges szabadalmat kieszközölni, mindenesetre azonban nagyobb garantiák mellett, mint az eddigiek voltak. Ezen meggyőződésből kiindulva, a közgazdasági bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Beható tárgyalás alá vette a bizottság ezután a törvényjavaslat részleteit, és midőn ezek tekintetében a benyújtott törvényjavaslathoz csatolt kimerítő és teljesen tájékoztató részletes indokolásra utalnánk, egyúttal előterjesztjük a bizottság által eszközölt módosításokat és azok indokait, és kötelességünknek tartjuk felemlíteni, a törvényjavaslat néhány fontosabb dispositióira vonatkozó, a bizottságban indítvány tárgyává tett módositványokat, melyeket azonban a bizottság a felhozandó indokok folytán mellőzendőknek vélt. Inditványoztatott a 2. §. 2. bekezdésének kihagyása, miután ezen rendelkezés által az összes, a közös hadsereg, haditengerészet vagy a honvédség hadképességének emelésére szolgáló találmányok szabadalmi oltalma kizáratnék és a gazdászati productio ezen fontos ágával foglalkozó iparosok és feltalálók a haladás irányában nem fejtenének ki tevékenységet. A bizottság azonban szem előtt tartván a fontosabb honvédelmi és hadászati tekinteteket, a 2. §. második pontjának megtartását határozta el. A 2. §. G. pontja a vegyi utón előállított anyagok szabadalmazhatóságát korlátozza, a mennyiben csak az eljárásra adatik a szabadalmi oltalom. A legújabb szabadalmi törvények alkotásánál ezen kérdés mindenkor sok vitára adatt okot. A hátramaradott hazai iparunk fejlesztése érdekében javaslatba hozatott, hogy a vegyészeti utón előállított anyagok a szabadalmi oltalom alól ki ne vonassanak, de a bizottság, tekintettel arra, hogy az eljárás amúgy is részesülhet szabadalmi oltalomban, a törvényjavaslat eredeti rendelkezését nem változtatta meg. A 3. §. 1. bekezdésében az egyes szavak sorrendje szabatosság kedvéért olyképen változtattatok meg, hogy »nem újnak tekintendő a találmány « helyett: »nem tekintendő újnak a találmány* teendő. A 3. §. 1. pontjában »az országban* szavak hagyatnak ki, miután ezen szavaknak a törvényben való megtartása az ujdonsági fogalomnak túlságos megszükitését képezné. Ugyanezen 3. §. 3. pontjában kihagyatnak e szavak : »vagy bejelentett használati minta«, miután a használati minták oltalmáról szóló törvény beterjesztve nem lett. A szabadalmi jog alanya az 5. §-ban határoztatik meg. E §-ban kimondatik azon fontos elv, hogy a szabadalom csak a valóságos feltalálót illeti. Ezen vezérelv már magában