Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-854. A közgazdasági bizottság jelentése, „a találmányi szabadalmakról” szóló törvényjavaslat tárgyában

854. szám. 53 a törvényben kétféle irányban nyer coucret megvalósulást. Az egyik ezen elvből kifolyó rendelkezésben a valóságos feltaláló az ellen nyer védelmet, a ki a feltalálótól a találmányt ellesve, tiltott módon jutott a találmány birtokába és rosszhiszemtíleg szerzett ezen általa fel nem talált tárgyra a bejelentés által szabadalmat. Jogrendészeti tekintetek kényszeritették a törvényhozásokat, hogy egy találmány első bejelentőjét szabadalmi oltalomban részesítse, de ezen jogrendészeti tekintetek nem szolgálhatnak elegendő indokul az anyagi igazság elnyomására, miért is indokolt, hogy e tekintetek áttöretnek a törvényjavaslat 5. §-ában foglalt rendelkezés által, mi tulajdonképen csak azon elv folyománya, hogy a szabadalom csak a feltalálót illeti. Ezen 5. §. kimondja, hogy szabadalom nem engedélyezhető oly találmányra, melynek lényege, másnak leírásából, rajzaiból, mintáiból, készülékeiből, szerkezetéből vagy alkalmazott eljárásából, az illetőnek beleegyezése nélkül át van véve. Az 5. §. ezen rendelkezése a bizottság feltétlen helyeslésével találkozott, miután azon álláspontból indult ki, hogy a törvényhozónak korántsem lehet feladata a rosszhiszeműséget a legtávolabbról is oltalomban részesíteni. A bizottság az 5. §. 2. bekezdéséből csak »utóbbiak egyike« szavakat kihagyván, egyébkent az 5. §-t egész terjedelmében fogadta el. Utalás történt arra, hogy a törvényjavaslat a jelzett irányban nem megy elég messzire, és hogy a valódi feltalálóknak nyújtani kívánt oltalom a valóságban és a gyakorlati életben nem lesz igen nagy, mert a találmányában meglopott, a dolog természeténél fogva rendszerint csak hosszú idő múlva jut tudomására annak, hogy jogos tulajdonában megkárosirtatott és a szakasz dispositióinál fogva akkor a revindicatio jogával már nem élhet, a miért is ezen határidőnek a szabadalmi oltalom első öt évére való kiterjesztése inditványoztatott. A bizottság azonban ezt elfogadhatónak nem találta, mert ez által a szabadalmi forgalomnak biztonsága volna esetleg veszélyeztetve. A 7. §-ban a találmányok tökélelesbitése szempontjából foglaltatik azon intézkedés, hogy egy év alatt javítási szabadalom csak az eredeti bejelentőnek vagy jogutódjának adható meg. A bizottság az első bekezdés utolsó sorában foglalt ezen szavakat: *és az erre vonatkozó bejelentés minden más által történt bejelentést megelőz« kihagyandónak vélte, miután ezen szavak csak a 7. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésének parapbrasisát képezi. A szabadalmi törvény fontosabb rendelkezései közé mindenesetre azok tartoznak, melyek a szabadalom hatályára vonatkoznak, miután e rendelkezések meghatározzák azon módokat és feltételeket, melyek mellett a nagyközönség jogköre a szabadalmazott jogköre által megszoritólag érintetik. A bizottság a szabadalom hatályára vonatkozó II. fejezetet teljesen elfogadta, csak a 8. §-ban változtatást és a 13. §-ban egy pótlást talált helyén levőnek. Ugyanis a törvényjavaslat 8. §-a szerint a szabadalom jogos fennállása egész idejére a szabadalom tulajdonosának kizárólagos jogot ad arra, hogy a találmány tárgyát iparszerííleg készítse, forgalomba hozhassa és használhassa. Ezen szövegezés nem biztosítaná minden esetben a szabadalom tulajdonosát jogai kizárólagosságának kijátszása ellen. Megtörténhetik például, hogy egy nálunk szabadalom által védett tárgy külföldről behozatik, mikor tehát ez a belföldön sem készítve, sem forgalomba helyezve nem lesz és mikor az elkészítő és forgalomba hozó, mint külföldön lakó egyén a hazai törvény által nem sújtható. Ha ilyen esetben az utánzott tárgy iparszerűleg használtatik, akkor a törvényjavaslat eredeti szövegezése mellett a szabadalom érvényesíthető lesz a használó ellen. Ámde ezen használat sok esetben nem iparszeríí és mégis túlmegy a személyes használaton, miért is a törvényjavaslat ebbeli rendelkezését kiegészíteni kellett egy új fogalommal, mely az üzemszerű vagy üzemi berendezéskénti használatban fog állani. A 8. §. 1. bekezdésének utolsó szava elé tehát a következő szavak lesznek beszúrandók: »iparszerűleg vagy üzemi berendezésként használhassam