Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-822. Törvényjavaslat, a zólyom-brézó-tiszolczi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről

116 822. szám. —feledi vonalakon, mint segédútirányon legyen lebonyolítható, s ezenkívül a zólyom-brézói és tiszolczi m. kir. vasgyári telepek üzeme és a nagy kiterjedésű kincstári erdőségek okszerű kihasználása is elodázhatlanná tette, hogy a beszterczebánya—zólyom-brézói vasútnak a feled— tiszolczi vonallal közvetlen összeköttetést nyerjen. Ezen czélzatok megvalósítása érdekében Kubinyi Géza országgyűlési képviselő, az 1892. évi június hó folyamán előmunkálati engedélyért folyamodott a m. kir. államvasutak Tiszolcz állomásától Mihálytelek, Breznóbánya s Olaszka irányában a m. kir. államvasutak Zólyom-Brézó állomásáig vezetendő helyi érdekű vasútra. Folyamodó kérelmére az előmunkálati engedély megadatván, az általa bemutatott műszaki műveletek alapján a vasútvonal közigazgatási bejárása 1893. évi november 17-én s következő napjain, illetőleg miután az engedélyt kérő időközben a Tiszolcz és Erdőköz állomások közt fekvő vonalrészt egyfelől a pálya teljesítmény-képességének emelése, másfelől az eléggé magas építési költségek lehető apasztása érdekében fogaskerekű vasutként vette tervbe, ezen utóbb emiitett vonal közigazgatási pótbejárása 1894. évi január hó 29. s 30-án foganatosíttatott s minthogy a közigazgatási bejárások folyamán ugy a vonal iránya s vezetése, mint az eszközlendő építkezésekre nézve megtelelő megállapodások jöttek létre, 1894. május 19-én megtartatott az engedélyezési tárgyalás is, mely alkalommal a vasút építési, üzlet-berendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételei megfelelő s elfogadható alapokon javaslatba hozatván, ehhez képest s arra való tekintettel, hogy a tervezett vasút két, már közforgalomban levő vasutvonalat fog összekötni, s ennélfogva annak engedélyezése az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmében a törvényhozásnak van fentartva, a tisztelettel bemutatott törvényjavaslatban a zólyom-brézó — tiszolczi helyi érdekű vasút engedélyezésére ezennel felhatalmazást kérek. A helyi érdekű vasút lényegesebb építési és üzleti feltételeit a következőkben van szerencsém ösmertetni: A •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett s a m. kir. államvasutak Zólyom-Brézó állomásától, ugyancsak a magy. kir. államvasutak Tiszolcz állomásáig vezetendő fő- és ennek bikási kitérőjétől a bikási vasgyár területén létesítendő rakodóállomásáig vezetendő szárnyvonal együttes hossza 42-6 kilométer. A pálya szabványos nyomtávval és combinált, azaz részben adhaesiós, részben fogaskerekű rendszer alkalmazása mellett létesíttetnék, a mennyiben Erdőköz- s Gömörvég állomások, jelesül a 212

/<uá. sz. szelvények közt, a Vignol síneken kívül, Abt-rendszer szerinti kettős fogazattal ellátott, s a vágányok tengelyében elhelyezendő fogas sinek is alkalmaztatnának. Ezen kombinált rendszer segélyével, mely Magyarországon legelőször e vasútvonalnál nyer gyakorlati alkalmazást, a pálya szállitóképessége lényegesen fokozhatónak, a tényleges építési s üzletberendezési költség pedig a tisztán adhaesiós rendszeren alapuló pálya költségeivel szemben mintegy 660.000 írttal leszállithatónak mutatkozott. A vonatok Zólyom-Brézó s Erdőköz,; valamint Gömörvég s Tiszolcz állomások között, nemkülönben a szárnyvonalon is óránkint 40 kilométer — Erdőköz s Gömörvég állomások között pedig 15 kim. legnagyobb menetsebességgel közlekednének. A legnagyobb emelkedés, illetve esés Zólyom-Brézó és Erdököz állomások közt s a szárnyvonalon 14°/oo-el. — Erdőköz s Gömörvég állomások közt 50°/oo-el s végül Gömörvég s Tiszolcz állomások között 22°/oo-el állapíttatnék meg. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint a Zólyombrézó- s Erdőköz állomások közti vonalrészen, valamint a szárnyvonalon 23*6 klgr.-nál, az Erdőköz s Tiszolcz állomások közti vonalrészen pedig, beleértve Erdőköz állomást is, 34 5 klgr.-nál könnyebbek nem lehetnek, s függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon, illetve vas-