Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-822. Törvényjavaslat, a zólyom-brézó-tiszolczi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről

822. szám. 117 kereszttartókon helyezendők el, hogy igénybevételűk az előbbi vonalrészen 5.000 klgr., — az utóbbi vonalrészen pedig 7.000 klgr. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1.000 klgr.-ot meg ne haladjon. Engedélyt kérő, a csatlakozó Zólyom-Brézó s Tiszolcz állomásokat ide nem értve, a következő állomások, illetve kitérők s megállóhelyek létesítésére köteleztetnék: a) a fővonalon: 1. Breznóbánya vizállomás 400 méter hoszszal. 2. Bikás állomás . . . . . . . . . . 250 » » 3. Erdőköz vizállomás 300 » » 4. Remete rakodó-megállóhely . . . . . 250 » » 5. Gömörvég vizállomás 300 » » b) a szárnyvonalon: Bikás vasgyár rakodó-állomás ... . 200 méter hoszszal. Engedélyt kérő köteles leend az építési munkálatokat az engedélyokirat keltétől számított 2 év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges építési s üzletberendezési költség 3,200.000 frttal, vagyis pályakilométerenként 75.117 frttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 235.200 frt, — tartalékalap képzésére pedig a h. é. vasútnak kibocsátási árfolyam szerinti értékben számított elsőbbségi részvényeiben is letehető 25.000 frt lenne kihasítandó. A 3,200.000 frtnyi tényleges építési s üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérő 35°/o, vagyis 1,120.000 frt erejéig 5°/o os törzsrészvények, —65°/o vagyis 2,080.000 forint erejéig pedig 5°/o-os osztalékra jogositő elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékozik biztosítani. Az 1888: IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása s egyéb rendeletileg később megállapítandó feltételek teljesítése fejében nyújtandó postahozzájárulás a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 3.400, azaz: Háromezernégyszáz forintnyi évjáradékban, — a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adomány terhére az 1888 : IV. t.-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig 1895. évtől kezdve ugyancsak ötven egymást követő éven át fizetendő 15.800, szóval: tizenötezer nyolczszáz forintban állapíttatnék meg, oly feltétel alatt mindazonáltal, hogy a postahozzájárulásnak 5°/o-os kamat s törlesztés alapul vétele mellett számított 68.000 forintnyi, valamint az államsegélynek 316.000 frtnyi tőkeértéke fejében összesen 384.000 frt névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók. Az ily módon kilátásba helyezett állami segély, a tényleges építési s üzletberendezési tőkének 9-87°/oát, a postai hozzájárulás pedig 2-i3°/o-át képezvén, — ezen együtt 12°/o-ot képező hozzájárulás az 1888 : IV. t.-czikkben megállapított 10 —10°/o-nyi, azaz együtt 20°/o-nyi maximális segélyezés mérvén alul marad. Egyébiránt az állami hozzájárulásoknak a fentebbi összegekben történt megállapítása indokolva van az által, hogy ezen vasút létesítése nemcsak állami, nevezetesen: politikai s kulturális szempontokból, hanem, a ^mint előterjesztésem bevezetésében is emliteni szerencsém volt, közforgalmi szempontból is kívánatos, a mennyiben a m. kir. államvasutak túlterhelt forgalmú fülek—zólyomi vonalát jelentékenyen mentesíteni, s a gömöri iparyasutak feled—tiszolczi vonalának forgalmát lényegesen emelni fogja. Kiváló fontossággal bir továbbá ezen vasút létesítése a pénzügyi kincstár érdekeinek szempontjából is, a mennyiben a vasút kiépitése esetén, a pénzügyi tárcza kezelésében álló