Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.
Irományszámok - 1892-734. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése
734, szám. 11 léptetési igényeik sértetlen megóvása érdekében azt is kimondtuk, hogy a beosztott tisztviselők azon ministeriuin személyzeti létszámában maradnak, melyhez előzőleg tartoztak. A 19-ik szakaszt kiegészítettük a kir. Guria itélöbiráira kiható nyugdíjazási ujabb törvények idézetével és a felső közigazgatási bíróság két osztályának megfelelően a felügyeleti jogkört a belügynrinisteren kívül a pénziigyministerre Is ruházni javasoltuk. A törvényjavaslat 23-ik §-a kiegészíttetett a kir. Curia itélőbiráinak nyugdíjazására vonatkozó 1892. évi XXX-ik t.-cz. idézetével. A 25-ik §. második bekezdése helyett ezélszerííségi okokból a hármas tanácsban elintézhető csekélyebb fontosságú ügyeket egyenként felsoroltuk és a jogi szakérzék megóvása érdekében ugyanezen szakasz első bekezdésében foglalt rendelkezés szellemével összhangzatosan kimondtuk, hogy a hármas tanácsban résztvevő' bírók közül legalább egynek bírói minősitvénynyel kell bírnia. A birói függetlenség szempontjából a bíráskodás érdekeltségi akadályát a 26-ik szakasz első bekezdésében kiterjesztettük az elsőfokú közigazgatási bíróságok elnökeire is, ugyanezen okból a második bekezdés szerint az elsőfokú közigazgatási bíróság körében a belügymiuistert megillető bírókíildés jogát átruháztuk a felső közigazgatási bíróságra. Á törvényjavaslat 27. §-ban megjelölt birói eskü letételének kötelezettségébe bevontuk az elsőfokú bíróság elnökeit is. A 28-ik §-ban általunk javasolt rendelkezés abban leli indokát, hogy az elsőfokú bíróság tagjai ítélkezésük körében a felsőbb közigazgatási szervek befolyása alól teljesen fiiggetlenittessenek. A közigazgatási bíróságok ügyrendje szabályozására vonatkozó kormányrendeleti jogkörnek megosztása és a 31-ik §-nak ily értelmű módosítása, e bíróságok különböző szervezeti viszonyaiból merített okokra vezetendő' vissza. A törvényjavaslat 39-ik §-a harmadik bekezdésének kibővítése gyanánt szükségesnek tartottuk az érdekeltek részére — a felső közigazgatási hatóságoknak megsemmisítési jogköréből eredő esetleges sérelmek bírói utón eszközlendő orvosolhatása érdekében a panasz jogát megalapítani. A törvényjavaslat hatályáról intézkedő 40-ik §. első bekezdését az állami alkalmazottak illetményi ügyeivel megtoldottak azért, mert a megjelölt ügyekből felmerülő jogviták tekintetében a javasolt törvény hatályának a magyar korona országai egész területére való kiterjesztését mi sem akadályozza. Ugyanezen §. körében javasolt egyéb módosításainkat Fiume városa és kerületének különleges közigazgatási viszonyaival indokoljuk. A 40. §. első bekezdésében eszközölt módosítás csupán az irály helyesbítése szempontjából jő tekintetbe, ellenben a második bekezdésben foglalt rendelkezéseket a felső közigazgatási bíróság függetlenítése érdekében hagytuk ki. Az utolsó bekezdés általunk javasolt módosítását pedig azzal indokoljuk, hogy a felső közigazgatási bíróság körében szerzett tapasztalatok a kibocsátandó ügyrendben értékesíthetők legyenek. Minthogy a bizonylatok kiszolgáltatását megtagadó hatósági határozatok ellen ez idő szerint hatályos jogorvoslat nem létezik, czélszerűnek véltük a hatóság ilyetén eljárása által okozott sérelmekkel szemben az érdekeltek részére a közigazgatási bíróság jogoltalmát (javaslatunk 41-ik §-ában) megállapítani. A törvényjavaslat 46-ik §-ában a közigazgatási bíróság hatáskörét a joghasonlatősság révén kiterjesztettük a községi alkalmazottak és hozzátartozóiknak illetményi és özvegyi igényeiből felmerülő, a javaslatban részletezett ügyeire. 2*
