Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.

Irományszámok - 1892-734. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése

12 734. szám. A bizottság által javasolt 53-ik §. intézkedését azzal indokoljuk, hogy a községeknek (rendezett tanácsú városok) a törvényhatóságok .ellen az 1886. évi XXII. t.-cz. 126, §-ából támasztható igényei bírói oltalomban részeltessenek, másrészt a törvényhatóságok az Í886. évi XXII. t.-cz. 28. §-án alapuló megsemmisítési jogkörének helytelen alkalmazása által okozott sérelmek a közigazgatási bíróság előtt orvosolhatók legyenek. A törvényjavaslat 53-ik (bizottsági javaslat szerint 54-ik §.) szakaszának 2-ik pontja alatt a bizottság részéről felvett eset bírói ítélkezésre alkalmas lévén, czélszerűnek véltük eme jogvitára a közigazgatási bíróság hatáskörét megalapitani. A felebbezésnek e törvényjavaslat 54. §-ában (bízott, jav. szerint 55. §.) tervezett korlátozását, a jogvédelem szabadsága érdekében csak az alárendelt jelentőségű ügyekre szorítottuk. A 61. §-ban (bízott, jav. szerint 62. §.) a 46-ik •§. kiegészített szövegével összhangzatosan a közigazgatási biróság hatáskörét, a joghasoniatosság révén kiterjesztettük a törvényhatósági tisztviselők, más alkalmazottak és hozzátartozóiknak illetményi és özvegyi igényeiből felmerülő jogvitákra. A törvényjavaslat harmadik czímét tartalmának megfelelően a belügyminister előterjesztéséhez képest az állami alkalmazottak illetményi ügyeivel kiegészítettük, és a javaslat 62-ik §-ának (bízott, jav. 63. §.) első pontja alá az állami alkalmazottak az 1893. évi IV. t.-cz. rendelkezésein alapuló birói cognitióra alkalmas illetményi igényügyeit, a 2-ik pont alá pedig az állami nyugdíj- és hasontermészetű ezímekböl eredő jogvitákat illesztettük. A 68-ik §. (bízott. 69. §.) alapján a közigazgatási bíróságok hatásköréhez utalt rendőri kihágások sorozatát a legújabban alkotott, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII,, valamint a lóversenyeknél az üzletszerű vagy nyilvános fogadásoknak és kölcsönös fogadások közvetítésének szabályozásáról szóló 1894. évi XXIX. törvény elleni közigazgatási természetű kihágásokkal megtoldottuk. Hogy a felső közigazgatási biróság parányi jelentőségű kihágád ügyekkel cl ne árasztassék, a bizottság ezen ügyekben hozott határozatok felebbezhetését korlátolandónak véli és ez okból a belügyminister részére a 71. §-ban (bizottsági 72. § ) adott felhatalmazást megfelelő irányban kiegészíteni javasolja. A törvényjavaslat 73. §.*ának egészbeni kihagyását javaslatba hozzuk azon indokból, mert az ott felsorolt jogkérdések — tüzetes szabályozás hiányában túlnyomó mérvben ezélszerűségi szempontból levén elintézendők — birói ítélkezésre nem alkalmasak. A 77 ik §. intézkedéseit könnyebb áttekintés ezéljából két külön pont alá soroltuk és az 1-ső pont szövegét a tanítói fizetéseket szabályozó 1893. évi XXVI. t.-cz. megfelelő szakaszainak idézetével kiegészítettük. Miután az iskolatanitó választása ellen emelt felszólamlások nem korlátozhatók pusztán a jogkérdésekre, hanem birói döntés alá nem vonható más viszonyokat is érinthetnek, ez okból a bizottság a 78-ik §. II. pontját akként szövegezte, hogy a panasz joga az iskolatanitó választása alkalmával csupán a választási eljárás ellen emelt felszólamlások felett hozott határozattal szemben alapitható meg. A törvényjavaslat 79. §-ának í-ső pontja gyanánt, — a. már elfogadott 63-ik szakasz első pontjának irányával megegyezően — befoglaltuk az állami és községi népiskolai tanítóknak az 1868. évi XXXVIIL, 1891. évi XV. és 1893. évi XXVI. törvényczikkek rendelkezéseire alapított illetményi jogigényeit. A javaslat 81., 82. és 83. §-aiban foglalt vízjogi ügyekre vonatkozó eseteket a 81-ik szakaszban összefoglaltuk azért, mert mind a három szakaszban részletezett esetek egy és ugyanazon hatóság intézkedésére vonatkoznak, ekként a rendszeres áttekintés megkönnyittetik ;