Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.

Irományszámok - 1892-734. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése

734. szára. K Más tekintetek alá esik azonban a tulajdonképeui közigazgatási hatáskör, és ha a törvényjavaslat e téren is méltánylandó gondossággal járt el, ennek indokai szintén kizárólag fennálló különleges viszonyainkra vezethetők vissza : Legelső sorban figyelembe veendő azon körülmény, hogy közigazgatásunknak egy jelentékeny területe nincs még törvényileg szabályozva és ily ügyek elintézése minden positiv jogszabály hiányában rendszerint a fenforgó ügy egyéni mérlegelése vagy a helyi viszonyok számbavételével az eljáró hatóság ^belátására van bizva; ezen intézkedésekből felmerülő controvers kérdéseket birói ítélet tárgyává tenni a judicatura fogalmával és rendeltetésével ellenkeznék. Van az administratiónak egy jogszabályok által rendezett oly tere, hol az illetékes hatóság döntési szabadsága semminemű korlátokhoz nincs kötve, a birói Ítélkezés tehát itt sem lelhet megbízható jogalapot. A birói jogvédelemnek kiterjesztését a közigazgatási ügyek jelentékeny csoportjára kizárja a monarchia másik államával fennálló közjogi kapcsolatunk, czélszeruségi szempontokból pedig nem óhajtandó a javasolt törvény hatályát kiterjeszteni oly közigazgatási ügyekre, melyek tekintetében a törvényhozást Horvát-Szlavonországgal közösen, de a végrehajtást megosztva gyakoroljuk. Vannak végűi oly administrativ természetű jogviták, melyek a törvényhozásnak korábbi rendelkezései alapján a rendes bíróságok illetékességi köréhez utaltattak, ezen amúgy is kielégítő jogoltalomban részesülő ügyeket most kivonni, illetőleg átvenni nem lenne kívánatos, de nem is szükséges. Mindezekből kétségtelenül kitűnik, hogy ha az egyes helyekről már előzetesen felhangzott magas igények nem is fognak teljes kielégítést lelni a tervezett törvény egész irányában. mindazonáltal a tudomány fegyvereivel vértezett, de egyúttal a politikai eszély és közállapotaink iránt is egészséges érzékkel bíró tárgyilagos itész méltányolni fog oly törekvést, mely a létező bajokat nem szemkápráztató, talán pillanatnyi külső sikert igérő, de nagy koczkázattal járó készülékkel, hanem átgondolt, rendszeres, fokozatosan iavitó, azonban mindenkor megbízhatónak bizonyult gyógymód szerint orvosolni akarja. Az 510. számú törvényjavaslatnak sorrendben első, egyúttal legfontosabb alkatrészét képezi a közigazgatási bíróságok szervezete, melynek alapvető tervezete szerint kétfokú, társas szervezettel bíró és érdemben döntő joghatósággal felruházott külön bíróság felállítása javasoltatik. Kétfokú birói szervezet létesítése általában a helyes igazságszolgáltatás egyik hatályos biztositékának tekintetik, és pedig nem csupán azon indokból, mert egy felsőbb bíróság újabb felülbirálatának lehetősége a határozat korrektsége szempontjából kettőztetett biztonságot nyújtván, a nagy közönségnél bizalmat ébreszt a jogszolgáltatás iránt, de az alsófokú bíróságot is a bekövetkezhető felülbirálat tudata arra fogja serkenteni, hogy eljárása és határozatában szorosan a törvényes szabályokhoz ragaszkodjék és ekként intézkedései a felső fórum által meg ne döntessenek. Nagy fontosságúnak tartjuk továbbá a bíróságnak (kollegiális) társas organisatióját is, mert a bíróság tagjai egymást kölcsönösen ellenőrzik és ismereteiket kiegészítik, ilyképen teljesen okszerű azon feltevés, hogy hivatalos működésüket nem az egyéni szeszély, vagy önkény, hanem jogelvek fogják irányítani. Hasonlóan a javasolt törvény egyik kimagasló előnyét látjuk a közigazgatási bíróságok érdemben döntő joghatóságában; az elmélet és gyakorlat emberei egyaránt ma már tisztában vannak az iránt, hogy a bírói ítélő hatalom mértéke soha sem tökéletes ott, hol csupán declarativ vagy semmitő functiókat gyakorol, miután a bírónak természetes hivatása és rendeltetése nem egyedül a hibákat felismerni és azokra reámutatni, hanem a követendő helyes ösvényt is megjelölni. A szervezés általános szempontjából az elmélet tanai szerint a közigazgatási bíróság akként alakítandó, hogy mindenki által könnyen megközelíthető és egyöntetű legyen; az előbbi