Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-707. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a szentlőrincz-slatina-nasiczi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában
154 707. szám. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felöli lejtök ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0-8 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin l'o méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb . hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0'5—l'o nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknálaz árviz és szerkezet közötti magasság 1*2 m.-nél, Drávahidnál végül 6o méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy köalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állítandó elö. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek OIŐ mtr. vastag kőalappal és O'is rntr. vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , minden egyes őrháznál legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához a csatlakozó és mindennemű közbenső állomásokon csupán kavics használandó, a nyilt pályán azonban a Szent-Lőrincztöl a Drávapartig terjedő vonalrészen az ottani vidéken található legjobb minőségű tiszta homok 0"3o m. vastagsággal a sínek talpa alatt, és a drávapart-nasiczi vonalrészen x / 3 részben szintén tiszta homok, 2 /a részben pedig kavics 0'25 méter vastagsággal a sinek talpa alatt használható. A beágyazásnak a sintalpak magasságában 2*8 m. szélességgel kell birnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkéot 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonat mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők, mig a nyilt műtárgyak ellenfalaí és középpillérei kőből vagy téglából, felszerkezetei pedig bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfából, azontúl vasból építendők. A Dráva-híd vagdalt kővel burkolt ellenfalakkal és középpillérekkel, úgyszintén vashordszerkezettel állítandó elő és e hidon a hadügyi kormányzat követelményeinek megfelelően robbantási készülékek is alkalmazandók. Hidpadlózatokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyöfa alkalmazható.
