Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-703. Törvényjavaslat, a pénztári készletekről, és az ezekből fedezendő beruházásokról
100 703. szám. Államháztartásunk megszélesbült keretei mellett ugyanis a felmerülő szükségletek akadálytalan fedezésére, s egy czéltudatos és minden irányban független pénzügyi politika vezetésére és fentartására ma már állandóan nagyobb pénztári készletekkel kell rendelkeznünk, mint a melyek régebbi időben elegendőknek tartattak, — igy, hogy csupán egy tényt említsek, minden év első felében a folyó kezelésnél mintegy 40 millió forintnyi hiány szokott jelentkezni, — tehát pusztán ennek az évről-évre előforduló időszaki hiánynak akadálytalan fedezhetése végett legalább is 40 millió forintnyi pénztári készletet kell tartanunk. Ez okból és mert a tervezett, s illetőleg a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében részben már folyamatba is tett beruházások létesítése elodázhatlanul szükséges, sőt azok költségeinek jelentékeny része (a mármarossziget-kőrösmezö-határszéli vasút építési költségei s a vízszabályozási czélokra szolgáló 2,500.000 frt) a törvényhozás által már engedélyeztetett is, — a pénztári készletek egyidejű kiegészítéséről mulhatlanúl gondoskodni kell. Ezt a kiegészítést a legegyszerűbben az 1880: XX. törvényczikk alapján létesített tiszaszegedi kölcsön-alapban az állampénztárnál rendelkezésre álló összegeknek, valamint az állam, mint magántulajdonos által gyakorolt italmérési jogokért az 1888 : XXXVI. törvényczikk értelmében megállapított s ugyancsak az állampénztárnál rendelkezésre álló kártalanítási tökéknek erre a czélra való felhasználása által vélném eszközlendőnek. Ezek az összegek — a mint azt már bátor voltam megjegyezni — ez idő szerint is az állami pénztárban kezeltetnek s a midőn a törvényhozás állandó bevonásukat a pénztári készletek közé elrendeli, egyfelől az erre nézve részéről a már emiitett 1888. évi XXXVI. és 1889: XXXI. törvényczikkekben fentartott jogot gyakorolja, másfelöl azonban nem teremt ujat, hanem egy most ideiglenes jelleggel fennálló állapotot véglegesít. A tisza-szegedi kölcsönalapban ez idő szerint az állampénztárnál . e0,589.G90 frt 26 kr. és illetőleg, minthogy ebből az összegből az 1893: XVII. t.-cz. rendelkezései szerint a Rába-szabályozó társulatnak 1,760.000 » — krnyi előleg, az 1894: V. t.-cz. alapján pedig telepítési czélokra 3,000.000 frt adandó: . . . 15,829.690 » 26 kr. készpénz áll rendelkezésre. Az államot, mint magántulajdonost megillető regale-kártalanítási kötvények értékesítéséből befolyt ... - 11,139.365 frt 82 kr. Összesen . ,, 26,969,056 frt 08 kr. hozzáadva ehhez a fennebb kimutatott . . . ' 18,369.580 » 45 krnyi pénztári készlet-maradványt, a szóban levő beruházások eszközlése után pénztári készletül 45,338.636 frt 53 kr. maradna. Mindazon feladatok megoldására és érdekek gondozására, a melyekre már fennebb szerencsém volt utalni, különösen figyelembe véve azt a körülményt, hogy csupán a minden év első felében mutatkozó kezelési hiány fedezésére mintegy 40 millió forint szükséges, — továbbá, hogy az 1894. évi XX. t.-cz. rendelkezései folytán az Újépület és Károly-kaszárnya ügyének rendezése a pénztári készletekből jelentékeny összegeket fog huzamosabb időre lekötni és mert a jel/.álogilag biztosított illetékhátralékok fedezete alapján kibocsátható kamatozó pénztári jegyek sem hozhatók mindig egész összegükben forgalomba, a mint pl. ez idő szerint ezeknek a pénztári jegyeknek általam 14 millió forintban megállapított maximalis összegéből csak mintegy 5 millió forintnyi pénztári jegy volt elhelyezhető, s a többi 9 millió forintnyi pénztári jegyet a pénztári készletek terhére kellett beváltani, illetve visszatartani, — az előbb jelzett 45,338.636 frt 53 kr. sem volna elegendő, — minthogy azonban ez az összeg a tisza-szegedi alapba még várható mintegy 2 millió fi tnyi befizetéssel és a folyó 1894. évben is kétségkívül elérendő zárszámadási felesleggel gyarapodni fog, — azt hiszem, hogy az államháztartás menete kellően biztosítottnak tekinthető.
