Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-703. Törvényjavaslat, a pénztári készletekről, és az ezekből fedezendő beruházásokról
703. szám. 101 A midőn ezek alapján és figyelembe véve az 1888 : XXXVI. t.-cz. 23. §-ának, s illetve az 1889: XXXI. t.-cz. 10. §-ának ama határozmányát, mely szerint úgy az államot, mint magántulajdonost megillető regale-kártalanitási tőkék, valamint a tisza-szegedi kölcsönalap pénzei csak a törvényhozás külön rendelkezéséhez képest használható fel, — a törvényjavaslat 1. §-ában annak kimondását kérem, hogy a tisza-szegedi kölcsönalapban, s az államot megillető regale-kártalanitási tőkék fejében ez idő szerint rendelkezésre álló összegek, és az eme czímeken ezentúl befolyó pénzek a pénztári készletek kiegészítésére legyenek fordítandók; tiszteletteljesen megjegyzem, hogy Szeged városa s a tiszavölgyi társulatok az 1880 : XX. t.-cz. alapján létesített kölcsönalapból nyert kölcsöneik túlnyomó részét már visszafizették s a még künn levő mintegy 6,000.000 frtból is — a mint azt már fennebb felemlíteni bátor voltam — mintegy két millió forint legközelebb" vissza fog fizettetni. Az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján megindított regale-kártalanitási eljárás pedig — eltekintve néhány olyan esettől, a hol a bíróságok a tulajdonjog és részesedési arány vitás kérdésében még nem határoztak, — már teljesen le van bonyolítva. A birói Ítéletek alapján az állam javára még várható kártalanítási tőkék összege legfeljebb 100.000 frtra tehető. A mi már most azt a kérdést illeti, hogy vájjon a szóban levő regale-kártalanitási tőkéknek és a tisza-szegedi kölcsönalap pénzeinek a pénztári készletek kiegészítésére való felhasználása nem ütközik-e valamely akadályokba, erre nézve tisztelettel megjegyzem, hogy az államot megillető regale-kártalanitási tőkéknek külön rendeltetésük nem lévén, ezeknek a pénztári készletek növelésére való fordítása ellen mi aggály sem foroghat fenn, sőt minthogy a pénztári készletek kiegészítését az ezekből már fedezett és még fedezendő hasznos beruházások tették szükségessé, s így a kérdéses kártalanítási tőkék tulajdonkép eme beruházásokra fognak fordíttatni, ilyetén felhasználásuk ellen czélszerűségi szempontból sem emelhető kifogás. A tisza-szegedi kölcsönalap pénzeinek az 1880: XX. t.-cz. határozmányai külön rendeltetést adnak, minthogy azonban a hitelviszonyok kedvező alakulása folytán időközben maga a törvényhozás szükségesnek tartotta az 1889: XXX. és XXXI. t.-czikkek megalkotása által egyrészt lehetővé tenni azt, hogy a vizszabályozó társulatok a mindenkori viszonyokhoz mért olcsó kölcsönökhöz juthassanak, és másrészt megkönnyíteni nekik a tiszai alapból nyert drága kölcsöneik visszafizetését, — ennek az alapnak eredeti rendeltetését tehát már azi dézett törvényczikkek, különösen az 1889 : XXXI. t.-cz. 10. §-ának határozmányai kifejezetten is megszüntették, és valóban nem is igen képzelhető, hogy a mai viszonyok között valamely vizszabályozó társulata tisza-szegedi kölcsönalapból kívánná hitelszükségletét kielégíteni, — ennek az alapnak mint ilyennek további fentartása teljesen fölösleges, s igy annak pénzei a jelzett czélra nézetem szerint minden aggály nélkül felhasználhatók. A törvényjavaslat 2. §-ában kérem az ujabban elodázhatlanul szükségessé vált beruházások eszközlésére való felhatalmazás megadását, és illetőleg eme létesítményeknek elodázhatlanul sürgős voltára való tekintettel a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében eddig tett intézkedések és kiadások jóváhagyását, — valamint annak elrendelését, hogy eme beruházások és létesítmények költségei az 1. §. értelmében kiegészített pénztári készletekből legyenek fedezendők. Áttérve eme beruházások részleteire, a 2. §. a) pontjában kért 7 x /2 millió frtot illetőleg a következőket vagyok bátor előadni: A m. kir. államvasutak forgalma nem csupán a hálózat rohamos fejlődése s az életbeléptetett személy- és árúdíjszabási reform folyományakép, hanem az ország iparának s kereskedelmének örvendetes emelkedése következtében is az utóbbi évek alatt annyira növekedett, hogy immár elodázhatlanul bekövetkezett azon időpont, melyben a nagy mérveket öltött forgalom akadálytalan ellátásáról s az e részben már is beállott nehézségek és zavarok megszüntetésé-
