Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1892-656. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az izraelita vallásról” szóló törvényjavaslat tárgyában
16 656. szám. 656. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az izraelita vallásról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Az izraelita vallásról szóló törvényjavaslat — melyet a közoktatásügyi bizottság 541. sz. jelentésének tanúsítása szerint már tárgyalt s részbeni pótlásokkal elfogadásra ajánl — nemzeti intézményeinknek és ezen intézmények fejlődésének megfelelően országszerte meggyökeresedett közfelfogás elutasithatlan és korszerű követelményét elégíti ki akkor, a midőn eddigi jogfejlődésünkhöz hiven, az izraelita vallást » bevett« vallássá nyilváníttatni és aztán ebből kifolyólag e vallásnak a többi bevett vallásfelekezetekhez való viszonyát rendezni kívánja. Az izraelita vallás törvény által bevett vallásnak nyilvánítva mindez ideig nem lett ugyan, de, a mint a törvényjavaslat indokolásában helyesen kifejtve van, annak gyakorlása és helyzete nálunk bir mindazon ismérvekkel, melyek ezen vallásnak törvény által való bevételét nemcsak elegendően indokolják, de a helyes jogfejlődés elutasithatlan követelménye gyanánt tüntetik fel. A közoktatásügyi bizottság jelentésének kapcsán kiemelendönek találjuk, hogy az izraeliták vallásukat nálunk háboritlanul gyakorolják, hitfelekezetté alakulva, hitközségekben szervezkedtek és hogy már az 1840 ik évi XXIX. törvényczikk az izraeliták állapotát addig is, mig a törvény bővebben rendelkezik, ideiglenesen szabályozva, egyházközségeiket éppen úgy, mint a többi bevett vallásfelekezetek közegeit, állami megbízásban részesiti, midőn papjaikat közhitelességű okmányok létesítésére jogosítja, őket az anyakönyvelésben állami orgánumokká fogadta. Az izraelita vallás törvényes bevételének alaposzlopát az 1867. évi XVII. törvényczikkben fektette le törvényhozásunk akkor, a midőn e hitfelekezetnek polgárait minden polgári és politikai jog tekintetében többi polgáraival egyenlősítette s ezzel kimondotta azt, hogy továbbra is szabadon gyakorolható vallásuk a polgári és politikai jogok gyakorlásának egyáltalán nem ál] útjában. Ezen alapot fejlesztette a törvényhozás az 1868. évi XXXVIU. törvényczikkben, amelyben a hitfelekezetek részére biztosított iskola szervezési és fentartási jogát e felekezetre is kiterjesztette. E jog gyakorlására való felügyelet kormányrendelettel van szabályozva (8.333/1878.
