Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-653. Törvényjavaslat, az üzletszerű, vagy nyilvános fogadásoknak s a kölcsönös fogadások közvetitésének szabályozásáról a lóversenyeknél

4 653. szám. lótenyésztés czéljaira, a mire pedig az elodázhatlanul szükséges s a mire más forrásból ilyen összeg nem fordítható s a mire a totalisateurnél érdekeltek ezt az összeget legszívesebben áldozzák is. És ha végre a jelzett bajok bekövetkezhetésének még idejében elejét nem veszszük, nincs kizárva az sem, hogy az összes nyilvános fogadások betiltása vétetnék czélba. A mely rendszabály keresztülvitele esetén, egyrészt az következnék be, hogy a fogadások után egyenesen és közvetve az ezeken alapuló érdeklődés folytán származó jövedelem elestével, az egész versenyügy visszaesnék legkezdetlegesebb állapotába, hogy a versenyügy annak hanyatlása után bármely áldozatok árán sem volna fejleszthető, de virágzó lótenyésztésünknek éppen az a legelterjedtebb ága, mely a nálunk leginkább keresett, világszerte nagyra becsült és hadseregünknek nélkülözhetetlen mozgékony, gyors és kitartó lovat nagy mennyiségben és kitűnő minőségben szolgáltatja, teljesen veszélyeztettetnék; másrészt pedig bekövetkeznék, mert a fogadási szenvedélyt az emberekből kiirtani különben sem lehet—,hogy fogadnának és játszanának titokban, minden ellenőrzés és a nélkül, hogy ebből a versenyügynek, az országos lótenyésztésnek, közvetve és végeredményben pedig az állampénztárnak haszna lenne. Elejét lehet az érintett bajoknak venni olyan módon, ha, — a mint azt ez a törvényjavaslat czélozza, — a nyilvános, vagy üzletszerű fogadások eszközölhetése és közvetithetése különleges engedélytől lesz függővé téve, ha az engedélyt csak olyan társaságok kapják, melyek minden visszaélés ellen kellő biztosítékot nyújtanak, melyek összes jövedelmöket közczélokra fordítják, ha végre a fogadások, különösen annak legelterjedtebb neme: az úgynevezett totalisateur annyi adóval rovatik meg, a mennyit megbír s olyan alakban, a hogy azt megbírja s az az összeg, a mit ez, s az adó eredményez, megfelelő módon lótenyésztési czélokra fordittatik. Részletes indokolás. i. §• A fogadási tilalmat mondja ki s ez alá a tilalom alá von egyrészről a lóversenyeknél előforduló minden olyan esetet, a melyre fogadni lehet, vagy szokás, másrészről a fogadásoknak minden ismert módját. Nem esnek ezen szakasz tiltó rendelkezése alá egyeseknek egymással, magán utón, az üzletszerűség kizárásával eszközölt fogadásai, melyeket meggátolni, megállapítani és büntetni nem indokolt és alig is lehetséges. 2. §. Lehetnek pályák és viszonyok, a melyeken, illetve a melyek között a fogadásoknak egyik neme aggály nélkül engedhető meg, míg a másik kárral járhatna, azért mutatkozik indokoltnak az engedély megadhatását egyikre vagy másikra szorítani, esetleg mind a ketttöre kiterjeszteni. A versenypályák felett általában a felügyelet gyakorlására nálunk első sorban a földmivelésügyi minister van hivatva s így a dolog természetéből folyik, hogy a fogadásra szóló engedélyt is csak ö adhatja meg. Ennél a pénzügyminister meghallgatása szükséges azért, mert más hasonló engedélyek megadása az ö hatásköréhez tartozik s a két eljárás közt összhangnak kell lenni. Az engededély visszavonásig, illetve addig szól, a meddig az, a ki kapta, arról le nem mond. 3. §• Az engedély megadhatását attól teszi függővé, — hogy a fogadások s az egész versenyügy kezelésénél minden visszaélésnek, a mennyire az egyáltalán lehetséges, eleje vétessék.