Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-653. Törvényjavaslat, az üzletszerű, vagy nyilvános fogadásoknak s a kölcsönös fogadások közvetitésének szabályozásáról a lóversenyeknél

653. szám. 5 Ez irányban a biztosítékot alig lehet másban és hatályosabban keresni, mint, hogy az engedély egyeseknek egyáltalán nem, csak társaságoknak, még pedig csak azoknak a társaságoknak adható meg, melyek azokat a versenyeket rendezik, a melyekre az engedély szól, melyeknél ki van zárva az, hogy a törvényekkel, a közerkölcsökkel s az érdekeltek érdekeivel ellenkező üzelmeket megtűrik s melyekről feltehető, hogy azokat megakadályozni képesek s melyek végre összes jövedelmöket, vállalatuk fentartásán túl, köz- vagy jótékony czélokra fordítják. Az alkalmazásban nehézséget csak az az általánosságban tartott intézkedés okozhatna, mely szerint már az engedélyezésnél el kell birálni, hogy az engedélyt kérő a pályákon nem ritkán előforduló üzelmek meggátlására és megtorlására alkalmas és képes-e ? Ez az intézkedés szükséges, mert, a mint engedélyezésről van szó, nem lehet tudva az érdeklődőket visszaéléseknek kitenni. A körülmények ós a részletek elösorolása, melyekből az előfordulható visszaélésekre következtetni kell, vagy lehetséges, kimerítően és biztosan alig eszközölhető s igy nem marad más hátra, mint azok mérlegelését a végrehajtásra, az engedély megadására hivatott földmivelésügyi ministerre bizni. • * 4. §. A dolog természetéből folyólag azt állapítja meg, hogy ha azoknak a körülményeknek egyike vagy másika, a miért az engedélyt meg kell tagadni, az engedély megadása után következik be, azt azonnal vissza kell vonni. Ismét a dolog természetéből folyólag ide kell vonni a jelen szakasz c) pontjában tervezett intézkedést is, mint olyat, a mely nélkül a törvény végre nem hajtható. 5.' §. Előzőleg, mint a visszaélések ellen való biztosítékok egyikét állítottam fel azt a feltételt—, hogy az engedélyt csak az a társaság kaphatja, a mely a versenyeket rendezi. De ez a társaság nem lehet mindig abban a helyzetben és sok visszássággal is járna ezt arra kényszeríteni akarni, hogy minden fogadást maga eszközöljön, avagy egyik, vagy másiknak eszközléséről lemondjon. A kitűzött czél elérésére elég, hogy azt, a ki által engedélyét esetleg gyakoroltatni óhajtja, maga választja meg, de választottjának minden az engedélylyel összefüggő eljárásáért teljes mértékben felelős is. 6. §. A totalisateur kezelésének általános érdekű főbb elveit s azokat a levonásokat állapítja meg, a melyek a tételekből, a totalisateur egész bruttó forgalmából eszközlendök s meghatározza a czélokat, a melyekre ezeknek a levonásoknak megfelelő összegek fordítandók. Eddig nálunk ott, a hol a totalisateur a lóversenyeknél egyáltalán használatban van, annak összes bruttó forgalmából levonnak 8°/o-ot a versenyt rendező egylet pénztára javára, a fenmaradó összeg pedig az illető nyerőknek tételük arányában fizettetik ki. De az osztalék kiszámításánál az esetleg mutatkozó forinton aluli töredék szintén az egylet pénztára javára esik. Ugyancsak az egylet pénztára javára esik olyan nyeröjegyek értéke is, melyek nyolcz nappal a verseny után sem a versenytéren, sem az illető lóverseny alkalmával kitűzött helyen beváltás végett be nem lettek mutatva. A totalisateurt pedig az eszközölt levonások után a következő közszolgáltatások terhelik: Fizet a befizetett tételek összege, vagyis a totalisateur összforgalma után (a mi után pénztára javára a fentemiitett 8°/o-ot vonja le, vagyis ebből a 8°/o-ból) l-3°/o-ot. Fizet továbbá a tiszta jövedelem után 10°/o III. oszt. kereseti adót, általános jövedelmi és városi pótadót, útadót, kereskedelmi és iparkamrai illetéket.