Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.

Irományszámok - 1892-620. Törvényjavaslat, a Szamosvölgyi vasút-részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak, - s az ezekhez kiadott függeléknek egyesitéséről

oj.e, 620. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minislernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda, esetleg távbeszélő vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek ál. Az üzleti távirda, távbeszélő és villamos vezetékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészitő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 17. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Az 1888 : XXXI. t.-cz., valamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai a vasut-részvénytársaságra nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 18. §. Mihelyt a forgalom a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és a gyorsabb forgalom berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, a vasut-részvénytársaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A vasut-részvénytársaság köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenként 14.000 forintot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettségek teljesítése azonban a vasut-részvénytársaságtól csak az alább megállapított engedély tartam első 70 éve alatt követelhető. 19. §. A vasut-részvénytársaság köteles az engedélyezett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő július hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. minísterhez bemutatni. Köteles továbbá a vasut-részvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 20. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyének tartama a fenti 3-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával az apahida-deési vonal megnyitása napjától, azaz 1881. évi szeptember hó 15-ikétől számítandó egymás után következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasutvonalak és azok tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve a vasut-részvénytársaság vagy jogutódjai a vasutvonalakat és tartozékaikat teljesen jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A vasútvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vasutvonalak és tartozékaiknak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) pontjában, illetőleg ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.