Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről
128 637. szám. értékig kitágított bélyeglerováshoz képest a jogérvényes ítéletekre nézve kiszabás utján utólag történő illetékezés önérthetőleg csak a 2.500 frtot meghaladó értéknél kezdődik s hogy a pertárgy részbeni megítélésének és a teljes elmozdítás eseteire megállapított illetéktétel megfelelően módosítandó volt. 12. §-hoz. Ez a szakasz lényegében az illetékszabályok eddigi rendelkezéseinek megfelel. Csupán azt kellett kételyek elhárítása végett határozottan kimondani, hogy ez az állandó illetéktétel csakis az egyáltalán meg nem becsülhető, illetőleg a nem vagyonjogi peres igények fölött hozott Ítéleteknél nyerhet alkalmazást. A második bekezdésében foglalt rendelkezés által a kétszeres, vagyis túlzott illetékezést kívánóin elhárítani. 13. §-hoz. Ebben a szakaszban ugy a rendes, mint a sommás eljárásra kiterjedőleg az ítéleti illetéknél irányadó értékmegállapitás módjára nézve hozok némely rendelkezéseket javaslatba, a minők az eddigi illetékszabályokban csaknem teljesen hiányoztak. Ily rendelkezések annyiban felette szükségesek, a mennyiben az illeték alapjául veendő értékre nézve igen gyakran kételyek merültek fel s másfelől nem tartanám ajánlatosnak az eddigi illetékezési rendszernek azt a nagyjelentőségű egyszerűsítést magába foglaló előnyét elejteni, hogy az illeték bizonyos értékhatárig bélyegjegyekben előzetesen, vagyis az itélet hozatala előtt a pertárgy értéke alapján rovassék le. A 14. §. nem igényel indokolást. 15—19. §§.-hoz. Azok a szakaszok az illeték-lerovás módjára és mérvére nézve tartalmaznak némely rendelkezéseket, melyek által az eddigi határozmányok kiegészíttetnek és a gyakori kételyek elhárítva lesznek. A szabályozásnál szem előtt tartottam, a kételyekre alkalmat nyújtó kérdések méltányos megoldását. 20. §-hoz. Ez a szakasz tüzetes rendelkezést foglal magában arra nézve, hogy mely esetekben közlendő a bíróság részéről csakis a már jogerőre emelkedett végitélet az illetéknek utólagos kiszabása s ennek alapján készpénzben való lerovása végett. A váltótörvényszéki sommás végzések és a közjegyzői okirat alapján kért kielégítési végrehajtást elrendelő végzésekre nézve javaslatba hozott kivételes rendelkezés szükséges és az eddigi illetékszabályok egyik hézagát pótolja. A mennyiben a 20-ik szakasz első bekezdése szerint azok a végitéletek is az illeték kiszabása végett közlendők, melyek valamely a tárgyalás során érték szerint meg nem állapított, de egyébként megbecsülhető pertárgyra vonatkoznak, ennélfogva gondoskodtam arról, hogy ily esetben az érték megállapítása tekintetéből előbb az érdekelt felek felhívassanak. De másrészt a kiszabás lehetővé tétele érdekében a felhívás eredményét is biztosítanom kellett s ugyanazért javaslatba hozom, hogy a mulasztó féllel szemben 1 — 25 frtig terjedő bírság is alkalmazható legyen. 21. §-hoz. A felebbviteli beadványoktól, illetőleg az erre vonatkozó szóbeli bejelentésektől járó bélyegilleték tekintetében lényegükben érintetlenül hagytam az illetékszabályok eddigi rendelkezéseit.
